Prés alatt a gazdálkodók

— Furcsa világ ez! — állítja Németh Zoltán karcag-berekfürdői gazdálkodó, aki állattartással és növénytermesztéssel is foglalkozik. — Be kell osztanom a drága takarmányt, nehogy idő előtt elfogyjon. A zab termése nem lett jó, a kukorica éppen elég. A napraforgó bőven termett, az ára is jó volt. A kukoricát eladhattam volna jó áron, de akkor mit eszik a jószág? Az állatok nem ehetnek meg akármit, különben nem felel meg az előírásnak. Lengyelországban a hallisztet, búzakorpát, cukormelaszt is feletetik néhol az állattal, amit itt, nálunk levágnak a vágóhidakon. Újabb gond, hogy bár a 2007-es támogatás sem érkezett meg, de már a 2008-as támogatásnak kell hogy megfeleljek, és az sokba kerül!

Az átlagosnál kevesebb volt tavaly a termés

A szélsőséges időjárás következményeként 2007-ben az átlagnál kevesebb lett a termés. Sok helyen már a nyár elején lesilózták a kukoricát, a búzatermés kevés volt, bálázni is kevesebbet kellett. A kukorica a legtöbb helyen tavasszal nehezen kelt, sok helyen később sem nőtt sokat. Jász-Nagykun-Szolnok megyében helyenként elszórtan több vagy kevesebb eső esett. Akadt ugyan gazda, akinek sikerült jó termést betakarítania, legtöbben azonban csak kevés kukoricát arathattak. A napraforgó termése az átlagot tekintve nem maradt el ennyivel, megjelentek azonban új gombás fertőzések.

Monoki József örményesi gazda azt mondja, keveseknek sikerült, de rajta tavaly a kukoricatermése segített. Sok lehetőséget lát a biodízelprogramban. Többször felvetett ő is szakcikkekben energiahasznosítási lehetőségeket, melyekkel a termesztést olcsóbbá, gazdaságosabbá lehet tenni. Sertés-, valamint kettős hasznosítású (hús és tej) marhatenyésztéssel foglalkozik Kisújszálláson Kovács Pál. A takarmányt maga állítja elő. — Hogyan lesz itt húszszázalékos agrárnövekedés, amit Gráf József agrárminiszter ígért? — kérdezi. — Nincs takarmány, a sertés senkinek sem kell, az élőhús ára alacsonyan van.

A gazda a marháit külföldre adja el, szerinte így egyszerűbben elmegy. — Takarmányhiány miatt sok helyen éheznek az állatok. Én már a nyolcvanas évek óta hibrid kukoricát termesztek bérelt területen. Most is jutott az állatoknak elég, de érdemesebb lett volna inkább eladni a terményt.

Szatmári György gazdálkodó mázsánkénti 4300-4400 forintos búza- és 4500 forintos kukoricaárat jósol őszre. — A műtrágyaárak, a gépüzemeltetés költsége és ezzel együtt a szolgáltatás díja is óriásit növekedett az idén, pedig még csak február van. Emiatt megnövekszik a növények hektáronkénti termesztési költsége, a termények őszi árára pedig nincsen semmiféle garancia. Még belvíz is lehet az idén. Láttam már Karcag felé megállni a vizet szikes területen. Emlékszem, mikor 2006-ban a Tisza színig lett, és nem volt hová szivattyúzni a vizet — teszi hozzá.
Növénytermesztéssel foglalkozik a kunszentmártoni Harmatos László. Szerinte az üzemanyagárak mindig a mezőgazdasági földmunkák idejére szöktek az égbe, a gépárak pedig akkor, amikor megjelentek rá a támogatások. — A mezőgazdasági kereskedők akkor emelik fel az árakat, amikor a gazdának lett egy kis bevétele! Az áremeléseket az ember átvészeli, ha rendesen dolgozik, és érti a szakmáját, csak belvíz, árvíz ne legyen! Akkor aztán tényleg nincs mit tenni — tárja szét a karját.