Kedvezményes hitel segíthetné a bérlakásépítések indulását

Amiatt is, mert a kormány arról döntött, hogy az ominózus helyeken épülő új lakások adásvételének és bérbeadásnak az áfája 27 helyett csak 5 százalékos lesz, elhárítva ezzel a vállalkozói bérlakásépítés egyik nagy akadályát, a magas lakbéráfát – írja a Magyar Nemzet. Azonban az még a jövő titka, hogy vajon mit építenek a fejlesztők, sikerül-e a kedvezményes áfát a vételárnál is érvényesíteni és szárnyra kaphat-e az elmúlt években ugyancsak mostoha sorsú bérlakásépítés.

„Hozzávetőleg 30 négyzetkilométernyi rozsdaövezet van csak a fővárosban” – osztotta meg becslését a Sberbank Magyarország projektfinanszírozási vezetője. Kővári Mihály szerint ezeknek a területeknek az ingatlanpiaci becsatolásával most nagyobb az esélye a sokat halogatott bérlakásfejlesztésnek a korábbiakhoz képest. Jelenleg azonban mindenki kivár a piacon, hogy melyik „barna mezős” terület kerül be a kedvezményes körbe – húzta alá a szakember.

Megéri-e?

„A hitelintézetek korábban nem gyakran finanszíroztak ilyen projekteket, mert a fejlesztőknek egyszerűen nem érte meg belevágni, ugyanis a beruházók mindig azt mérlegelik, hogy a hitel kamatát és a befektetett tőkét a bérleti díj jelentette hozam kitermeli-e. Amint lesz olcsó hitelforrás és a bérlakásépítés jobban megtérül mint az új lakások építése, a befektetők is mind nagyobb számban fordulnak majd az ilyen típusú fejlesztések felé” – véli a projektfinanszírozási vezető.

Új lendület kell

A kapacitás mindenesetre meglenne a kivitelezéshez, jelenleg a megelőző időszaknál több szabad erőforrás áll a fejlesztők rendelkezésére. Az állami építkezések és az általuk lekötött nagy kapacitás azonban folyamatos versenyt okoz a kivitelezőknél. Ez meg is látszik az új lakások árában, ráadásul a fejlesztőknek most sokkal többet kell törődniük az értékesítéssel: a fizetőképes kereslet megcsappant, sok ember kedvét és anyagi lehetőségeit csökkentette a járvány, illetve a magasabb építési áfa és az állampapírokba való kedvező befektetési lehetőség. A külföldi és intézményi befektetők pedig elbizonytalanodtak, összességében tehát csökkent a piac felszívóereje.