Rágalomözön

2019.10.24. 08:34

Olvasóink tisztességes magyar embernek tartják Wass Albertet

Aki mindezen túl még kiváló író is volt.

Nagy vihart kavart, s több felháborodott tiltakozást is kiváltott Budapest újonnan megválasztott főpolgármesterének otromba megjegyzése, amellyel azt a Wass Albertet illette súlyos váddal, aki 2005-ben A Nagy Könyv című hazai felmérésben a közönségszavazatok alapján az egyik legkedveltebb magyar írónak bizonyult. (Abban a felmérésben A funtineli boszorkány című Wass Albert-művet a szavazók a legnépszerűbb 12 magyar regény közé választották, az 50 legnépszerűbb magyar regény között pedig további két műve is szerepelt: az Adjátok vissza a hegyeimet! és a Kard és kasza.)

Mint azt mi is megírtuk, egészen pontosan az történt, hogy

az Index választási műsorában Karácsony Gergely frissen megválasztott ellenzéki főpolgármester egyszerűen lenácizta Wass Albert erdélyi magyar írót és költőt.

„Mondjuk a Wass Albert térnek nem nagyon örülök, megmondom őszintén, tehát a Széll Kálmán legalább nem volt – hogy mondjam – náci vagy náci kollaboráns. […] Wass Albert írói munkássága nem írja felül politikai munkásságát” – fejtette ki Karácsony Gergely, miután főpolgármesteri megválasztását követően az utcák átnevezéséről kérdezték.

Amit ezért kapott, abban nem volt köszönet. Ráadásul liberális oldalról sem igazán kapott támogatást ezért a méltatlanul vagdalkozó megjegyzéséért. Az LMP elnökségi tagja, Ungár Pétert kisvártatva értetlenségét fejezte ki,

nem tudván elfogadni, Karácsonyt miért nem veszi figyelembe, hogy Wass Albert kultusza szimbolikusan mást jelent ma a jobboldaliak számára, mint Wass Albert tényleges személye.

„Karácsony Gergely azzal, hogy a nácinak nevezte Wass Albertet, nem őt magát, hanem azokat a konzervatív budapestieket és vidéken élőket sérti meg, akik felé az ellenzéknek most gesztusokat kell gyakorolnia” – szembesítette a főpolgármesterként frissen még csak nyilatkozni tanuló Karácsony Gergelyt Ungár Péter azzal, hogy mennyire nem volt diplomatikus, amit művelt.

A liberális szellemű lapok, hírportálok is sorra vették a Wass Alberttel szemben esetleg felhozható, már unos-untig ismert, senki által nem igazolt román vádakat, s a szokásos idegenkedésüket persze el nem hagyva azt azért kénytelenek voltak elismerni, hogy Wass Albert állítólagos náci elkötelezettségét semmi nem igazolja.

Mint azt szintén megírtuk,

az október 23-ai nemzeti ünnep reggelén Orbán Viktor Facebook-posztjainak sorában egy Wass Albert előtt tisztelgő idézetet helyezett el, amely az adott helyzetben kimondatlanul is, minden további kifejtés nélkül is markáns állásfoglalásnak számított.

A posztban egy Wass Albert előtt tisztelgő idézet szerepelt, továbbá pedig egy videómegosztó felületre vezető link, amely a Dörner György előadásában " target="_blank" rel="noopener">megszólaló legendás Wass Albert-vers, az Üzenet haza refrénjéhez vezetett el minden érdeklődőt. S köztük azokat is, akik 1956 emlékére gondolva is kitartanak azon meggyőződésük mellett, hogy a mi magyar világunk már csak olyan, hogy elfut a víz és csak a kő marad, de a kő marad.

Ebben a hirtelen felforrósodó helyzetben különösen érdekes volt számunkra, hogy olvasóink mit gondolnak arról, hogy lehet-e, szabad-e nácinak nevezni Wass Albertet.

Nos, olvasóink állásfoglalása teljesen egyértelmű volt. Kiemelkedő többségben voltak ugyanis azok, akik 47 százalékos győzelemre hozták ki azt a válaszreakciót, amely szerint Wass Albert tisztességes magyar ember volt, aki ráadásul kiváló író is.

Ez annyira egyértelmű rokonszenvtüntetés, hogy érdemes jól tagoltan is közreadni az eredményt. Úgy, hogy azok a honfitársaink is megértsék, akik anélkül is szívesen emelnek szót Wass Albert ellen, hogy akár egyetlen sorát is olvasták volna. De közben tudják, hogy a liberális kórus ezt fújja, így hát ők sem akarnak kimaradni ebből a fújolásból.

Tisztességes. Magyar. Ember. Kiváló író.

Kívánjuk azoknak, akik Karácsony Gergellyel együtt örömüket lelik abban, hogy Wass Albertet próbálják ócsárolni, hogy egyszer végre jelenjen meg az ő szemhatárukon is olyan kiválóság, akiről mindezt egyszerre el lehet mondani.

Illúzióink persze nem nagyon lehetnek. Olvasóink 10 százalékos, jól látható szavazati aránnyal visszaigazolták ugyanis azt is, hogy

a szellemi frontvonalakra kivonuló liberálisok szerintük is előszeretettel alkalmazzák nálunk ugyanazt a kettős mércét, mint amit elvbarátaik a világon bárhol máshol is a magukénak éreznek.

Vagyis azt az álságos, de szerencsére már egyre átlátszóbb hozzáállást, mely szerint a kommunista ideológiák szolgálatába szegődni bocsánatos bűn lehet, amelyet illetlenség felhánytorgatni, miközben a náci ideológiák képviselői ellen ádáz dühvel, a megbocsátás minden jele nélkül kell fellépni.

Mi, közép-európaiak viszont pontosan tudjuk, hogy nincs, nem is lehet kettős mérce: egyforma szigort kell tanúsítanunk a totalitárius rendszereket kiépítő rezsimek minden valaha volt és jelenlegi hívével szemben.

Az egyik szigor nélkül ugyanis hiteltelen a másik szigor. S ha már itt tartunk, érdemes számon tartanunk azt is, hogy Wass Albert nemcsak kiváló íróként érdemes a figyelmünkre, hanem a kommunista rezsimek elleni tisztességes magyar kiállással is elvszerű példát mutathat nekünk.

Ez a kiállása válthatta ki egyébként azt a rágalomözönt is, amit román oldalról zúdítottak rá, s amelyekkel azt is elérni kívánták, egyébiránt persze sikertelenül, hogy az amerikai emigrációban élő Wass Albertet az Egyesült Államok háborús bűnösként adja ki Romániának.

Olvasóink 16 százaléka volt tisztában ezzel a román rágalommal, ők voltak tehát azok, akik a szavazatukkal szépen a helyén kezelték azt a tanulságos jelenséget.

Olvasóink 27 százaléka ugyanakkor úgy vélekedett, hogy igenis elfogadhatónak tartja azt az állítást, mely szerint a második világháború vészterhes idejében Wass Albert valóban közel sodródott volna a nácikhoz.

Természetesen ezt a nézetet is tiszteletben lehet tartani, miközben okkal lehet gyanakodni talán arra is, hogy az így szavazók közül sokan lehetnek olyanok, akik nem olvasták Wass Albert műveit, de ennek ellenére a liberális véleményformáló elit kánonját követve látatlanul – Wass Albert műveinek látása és olvasása nélkül – is elfogadják ezt a véleményt.

Őket nagy tisztelettel arra kérjük, hogy vegyék fontolóra A Nagy Könyv című hazai felmérés tanulságát, mely szerint mégis volna valami figyelemre méltó ebben az íróban, s olvassanak el tőle valamit. Hagyják magukra hatni egy sokunk által tisztességes magyar embernek és kiváló írónak tartott szerzőnek a munkásságát.

Akik pedig úgy szavaztak a Wass Albert náci kollaborációjáról szóló híresztelés mellett, hogy olvastak már valami komolyabb és nagyobb művet a szerzőtől, s ennek alapján gondolják róla, amit gondolnak, azoknak is elfogadjuk a nézeteit.

Hiszen ez az ország akkor lesz szellemi értelemben jól belakható számunkra, ha tisztességgel elfogadjuk egymás kellő elvi szilárdsággal képviselt álláspontját. S ki-ki legfeljebb arra tesz kísérletet, hogy a másik oldal képviselőit érzékenyítse egy kicsit a saját nézeteire.

[eweb-voting id="1987647"]

Ennek az érzékenyítésnek a szellemében hadd idézzük hát mi is azt a Wass Albert-verset, amelyet a nemzeti ünnepen a kormányfő Facebook-posztjának köszönhetően olyan sokan megismerhettek.

Szavazzunk tehát bárhogyan is akár ebben a sokakat megosztó kérdésben, azt talán fogadjuk el mégis közösen, hogy „a világ fölött őrködik a Rend, s nem vész magja a nemes gabonának, / de híre sem lesz egykor a csalánnak; az idő lemarja a gyomokat”.

Borítókép: Wass Albert szobra, Györfi Sándor szobrászművész alkotása a Székelyek parkjában, Debrecenben 2015. november 19-én

Címkék#wass albert
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!