Józan részegség

2023.03.09. 13:42

Interjúkötet jelent meg a táncházmozgalom ismert alakjaival

Interjúkötet jelent meg a táncházmozgalom alakítóival abból az alkalomból, hogy a táncházmozgalom 2022-ben ünnepelte ötvenedik születésnapját.

MTI

A Magyar Állami Nép Együttes a Megidézett Kárpátalja című produkciót adja elő a Nemzetstratégiai Kutatóintézet rendezésében megtartott III. Budapesti Székely Bálon a Várkert Bazárban 2016. február 5-én

Forrás: MTI

Fotó: Koszticsák Szilárd

A Józan részegség című kötet szerzője Szilvay Gergely, aki gyerekkora óta néptáncol, és 2014-ben kezdett interjúkat készíteni a táncházmozgalom muzsikusaival, táncosaival, koreográfusokkal, viseletkészítőkkel, népmesemondókkal. A könyv ezeket a beszélgetéseket gyűjti egybe.

Mint bevezető ajánlásában Rosonczy-Kovács Mihály népzenész fogalmaz, Szilvay Gergely interjúit a népzene, a néptánc szépségének, gazdagságának felmutatása mellett áthatja a megszólalók magyar, illetve egyetemes kultúra iránt érzett felelőssége.

A beszélgetéseket két fő történeti ív tartja össze. Az egyik a letűnt és szemünk előtt letűnőben lévő paraszti kultúra vonalát követi, a másik azt rajzolja meg, hogyan kap új erőre Budapest központtal ennek a kultúrának a táncos-zenész-énekes-kézműves világa, és hogyan éled újra ez az örökség a táncházakon keresztül a Kárpát-medence minden szegletében, és azon túl is

– hangsúlyozza Rosonczy-Kovács Mihály.

Az első budapesti táncházat 1972. május 6-án rendezték a Liszt Ferenc téri Könyvklubban. A muzsikát a Sebő-Halmos Duó szolgáltatta, Éri Péterrel kiegészülve. A magyar táncház módszer 2011 novemberében felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára.

A kötetben megszólalnak legendás együttesek (Muzsikás, Sebő, Tükrös, Üsztürü) tagjai, a nagy mesterek, mint például Jámbor István Dumnezeu szászcsávási cigány hegedűs, Novák Ferenc „Tata” koreográfus, Berecz András mesemondó vagy Kelemen László zeneszerző-folklorista, akárcsak napjaink zászlóvivői, köztük Árendás Péter, Pál István Szalonna, Both Miklós, Kubinyi Júlia, Tárkány-Kovács Bálint, és a fiatalabb generáció zenekarainak (Buda Folk Band, CimbaliBand, Góbé, Erdőfű) képviselői.

Feltárul, milyen volt Szék a hatvanas-hetvenes években, amikor hétköznap is viseletben jártak, megtudhatja az olvasó, hány napig tartott akkor egy lakodalom, és azt is, milyen vegzálással kellett szembenézniük a Ceausescu-diktatúra idején azoknak, akik szállást adtak az anyaországból érkező vendégeknek.

Tömegek járnak különféle tánctanfolyamokra, de talán mégis kicsit unikum az, hogy rengeteg magyar élőzenére táncol a folkkocsmákban, táncházakban, személyes, fizikai kontaktusba kerülve egymással, közösen nótázva. Szerintem nem az a kérdés, hogy ez fennmarad-e, hanem az, hogy túlmutat-e önmagán, lesz-e továbbra is többletértelme nemcsak a résztvevők, hanem az egész nemzet, vagy akár Közép-Európa és a világ számára

– írja könyvében a szerző.

Szilvay Gergely újságírónak ez az ötödik kötete. A L'Harmattan Kiadó gondozásában megjelent könyv bemutatója március 15-én lesz a Fonó Budai Zeneházban, a Fonó Szerda keretében, a szerzővel Rosonczy-Kovács Mihály beszélget.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában