Érdekességek

2023.04.29. 07:00

Leánykamadár, szentgyörgybéka, békapintyő - ismeri ezeket az állatokat?

De a barázdabillegető, sárgahasú unka és az ebihal elnevezés már biztosan ismerős. Babai Dániel botanikus-néprajzos a Hagyományok Házában mesélt az állatokról, a gyimesi népi gyógyászatról, és a gyimesi embereknek a természethez fűződő kapcsolatáról.

A barázdabillegetőt a gyimesi emberek leánykamadárnak hívják

Forrás: Pabar Zoltan

Fotó: www.hungarobirds.com

Babai Dániel tizenkilenc éve járja a gyimesi Hidegség-patak völgyét, hogy a gyimesi gazdák növény- és állatismeretét, gazdálkodását mind jobban megismerje. A természet gondozása, a természet adta javakkal való fenntartható gazdálkodás áll vizsgálatai középpontjában. 

A botanikus-néprajzos nemrég nagy sikerű előadást tartott a Hagyományok Házában. Előadásából kiderült, hogy a gyimesiek a barázdabillegetőt, vagy ahogy ők nevezik, a "leánykamadarat" télen is szokták látni. 

"Ez azért is érdekes, mert a tudomány jelenlegi állása szerint e madarak nem tudnak áttelelni hibernált állapotban. A helyiek szerint mégis forrásfejekben vészelik át a leghidegebb évszakot, máskor az odvas fákban is találtak megdermedt egyedeket. Magam is ráakadtam egy leírásra, miszerint Kölni Albert, vagy egyházi nevén Nagy Szent Albert, a középkor legnagyobb német egyháztanítója egyik írásában a fecskéket említette. Leírta, hogy télen a kivágott tölgyfák odújából potyogtak ki a megdermedt madarak; a gyimesi történetnek tehát ezeréves párhuzamai is vannak" - mondta Babai Dániel.

A népi gyógyászattal kapcsolatban a botanikus a sárgahasú unkáról osztott meg érdekességeket a közönséggel.

"Ahogy ott nevezik, a szentgyörgybékát (ezek a kétéltűek éppen Szent György nap táján jelennek meg a forráslápok környékén) az állatgyógyászatban használták a hályogos szemű lovak vagy tehenek kezelésére. Ha a lovakkal fát húzattak, és egy faág az állat szemét megütötte, ennek következményeként hályog keletkezhetett. Ekkor az állattartók a béka ebihalait (helyi nevén békapintyő) ragadták meg, s a lekötözött ló szemébe dörzsölték. A békafaj erősen irritáló hatású stressz váladéka fejtette ki ekkor hatását: lemarta a hályogot. Erre a más területen – Sóvidéken, s Szentegyháza környékén – is bevett gyakorlatra már csak az idősek emlékeznek" - magyarázta Babai, aki az előadásban nemcsak az ember- és állatgyógyászatra tért ki, hanem arra is, hogy a gyimesiek szerint az állatok milyen szerepet játszanak a természet, a táj egészségének fenntartásában. 

A sárgahasú unkát a gyimesiek az állatgyógyászatban használták
Fotó: www.hungarobirds.com / Forrás: Pabar Zoltan

Ezzel kapcsolatban kerültek szóba a keselyűk, vagy ahogy Gyimesben nevezték, a hurtánsasok. 

"E ragadozó madarak nagyon fontos szerepet játszottak – az elhullott állatok eltüntetésével – az ökoszisztéma, a természeti rendszerek egészséges működésében. E csupasznyakú keselyűk – elsősorban a fakókeselyű és a barátkeselyű – az 1940-es évekig éltek a Keleti-Kárpátokban. Szerepüket később a nagyragadozók, a farkas és a medve részlegesen átvette. E fajok nagyon sok kárt okoznak, de szinte mindenki megemlíti, hogy az elhullott állatok okozta fertőzésveszély megszüntetésével hasznot is hajtanak" - ismertette a szakember.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában