Egy káprázatos előadás

2024.11.20. 13:58

Hamupipőke-csoda a Budapesti Operettszínházban

Nemcsak a klasszikus mesével, de korunk égető lélektani problémáival is foglalkozik Pejtsik Péter és Orbán János Dénes darabja a Budapesti Operettszínházban. A Hamupipőke előadásában fülbemászó slágerek sorjáznak a színpadon, Bozsik Yvette rendező és koreográfus pedig újfent bebizonyította, hogy a spirituális tartalom megsokszorozza egy előadás értékét. A képek bűvöletében élő fiatalok sem maradnak néznivaló nélkül, mert az óriási LED-falon megjelenő háromdimenziós háttér lenyűgöző látványt nyújt – ráadásul úgy, hogy azt az idősebb nemzedék sem érezheti tolakodónak.

Báljelenet. Árki Lili Katalin Hamupipőke, György-Rózsa Sándor a Herceg szerepében

Fotó: Janus Erika

Miközben Hamupipőke történetének különböző hollywoodi feldolgozásai lassan már semmi másról nem szólnak, mint az új ideológiákról, a Budapesti Operettszínház közönsége igazán ízléses és rendkívül sokrétű előadást kap. A mesének ez a legújabb feldolgozása legalább négy olyan témát érint, amelyről órákig lehet értekezni baráti társaságokban.

Jelenet a Budapesti Operettszínház Hamupipőke című darabjából
Jelenet a Budapesti Operettszínház Hamupipőkéjéből
Fotó: Janus Erika

Először is láthatjuk, hogy Hamupipőke lehet akár magyar lány is. Ebben a mesében Rózsa az igazi neve, és a herceggel – a régi magyar verziót követve − az anyák napi búcsúban ismerkedik meg, nem pedig a bálban.

Miután a lány eltűnik előle, a herceg ebben a verzióban is bált rendez, de a kötelező keringőt akkora csárdás követi, hogy leszakad a színpad.

Mikor Hamupipőke először látja meg a Tündérkirálynőt, Firtost, túlvilági segítője elmondja, hogy általában nem népies ruhában képzelik el az emberek – pedig ő most ebben tündököl. A Tündérkirálynő állandó kísérője a magyar hagyományból jól ismert Táltos, de udvarában ott a virkolács, a szőrösbüfögő, a vadleány, a garabonciás is – régi hiedelemlényeink.

A magyar tematikát erősíti az is, hogy mikor a király bolondja azt keresi, kinek a lábára illik a tündércipő, csángó népviseletbe öltözött hajadonok, vagyis a magyar falvak lányai tartják a lábukat – ha nem számítjuk azt a néhány boszorkányt, akik befurakodnak a sorba. Az sem elhanyagolható szempont, hogy hat csángó népdal átdolgozását is hallhatják a nézők. A népdalok az érzelmesebb jelenetekben szólalnak meg, mikor az árvaságról vagy a szerelemről akarnak valami fontosat mondani a szereplők – mert ebben a két témában a csángó népdalok igazán mélyek és szívszaggatók. Aki azonban úgy gondolná, hogy ez egy „népiesch” előadás, azt ugyanúgy tájékoztatjuk, akár a népviseletbe öltözött Tündérkirálynő Hamupipőkét: „Megnyugtatlak: van mindenféle ruhám.” Valóban: Berzsenyi Krisztina jelmeztervező lélegzetelállító ruhakölteményeket varázsolt, Hamupipőke báli ruháját vagy a Tündérkirálynő öltözékét a Disney is megirigyelhetné. A népdalfeldolgozások és az operai igényességgel megkomponált betétdalok mellett pedig tangót vagy akár bugivugit is hallhatunk. Az alkotók bravúrja, hogy ez az eklektikus világ hibátlan harmóniával áll össze.

Hamupipőke szerepében Árki Lili Katalin
Hamupipőke szerepében Árki Lili Katalin
Fotó: Janus Erika

Másodjára a mágiát, a spiritualitást kell megemlítenünk, ami nélkül nincs Bozsik Yvette-rendezés. A Tündérkirálynő képviseli az isteni beavatkozást: nemcsak Hamupipőke és a Herceg egymásra találását segíti, hanem a szerelem metafizikájába is beavatja a fiatalokat. A Légy te a tavaszom, tündérmesém című keringő és a Legyél a szép híves pataknál című nagyária minden bizonnyal bevonul a zenetörténelembe. Firtos több mint tündér, és több mint anya: a szerelem istennője is.

Sok mindenre megtanítja a fiatalokat a Hamupipőke

A harmadik főtéma a bántalmazás. A mostohatestvérek révén látunk testvérek közötti bántalmazó kapcsolatot, melyet jól jellemez a daluk: „Jó lesz, ha piros hó lesz […] / A véred nem ugyanaz a véred!” Hamupipőke mostohaanyja is kegyetlenül bánik a lánnyal, s a darab végére kiderül, hogy a saját lányait sem kíméli. A bohókás Nevenincs király – szerethetősége ellenére – úgyszintén kíméletlen a fiával és a naplopó kancellárjával. Az előadás egyik legfontosabb tanulsága, hogy igenis fel lehet lázadni a családon belüli erőszak ellen. Hamupipőke apjának színdarab végi összeomlása pontosan erről szól: egy apának ki kell állnia a gyerekei mellett, ha igazságtalanság vagy bántalmazás éri őket, és ha ezt elmulasztja, jogos büntetése az, hogy a téboly határára sodródik.

Budapesti Operettszínház: Hamupipőke. Operettmusical. Zene: Pejtsik Péter. Librettó: Orbán János Dénes. Díszlet- és látványterv: F. Kovács Attila. Jelmeztervező: Berzsenyi Krisztina. Rendező: Bozsik Yvette. Vezető alkotó: Kiss-B. Atilla főigazgató. Az előadás hármas szereposztásban tekinthető meg.

A negyedik téma, amiből talán a legtöbbet tanulhatják a fiatalok manapság, a saját érdekeken való felülemelkedés. A darab okosan hívja fel a fiatal nézők figyelmét arra, hogy a világ sok mindenben megváltozott, de abban biztosan nem, hogy a női igenért meg kell küzdeniük a férfiaknak: a szeretett lány keze annak a fiúnak jár, aki képes férfivá válni, vagyis felülemelkedni a saját önzőségén.

Mondhatjuk úgy is: a Budapesti Operettszínház előadása során a herceg komoly jellemfejlődésen megy keresztül. Hamupipőke története korunkban, amely nem épp az emberi önzetlenségről híres, azt tanítja, hogy elengedhetetlen a túléléshez jobban figyelnünk egymásra: az apák a gyermekeikre, a férjek a feleségükre, az udvarló legények pedig a jegyesükre.

A Herceget alakító Kocsis Dénes és György-Rózsa Sándor a Hamupipőke próbafolyamatáról:

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!