TISZASZENTIMRE

2018.07.17. 06:59

Kupujkát is készít Misi bácsi, az egyik utolsó gyékényfonó mester

Ugyan találkozhatunk még gyékényből font használati tárgyakkal, ezek már többnyire csak díszként szolgálnak. Ritkaságszámba megy, ha nagyvárosban gyékényfonóval hoz minket össze az élet. A Tisza-tó környékén is kihalófélben van ez a mesterség. Viszont Tiszaszent­imrén még akad, aki őrzi a gyékényfonás hagyományát.

Ujvári László

Bari Mihály meg is mutatta legújabb munkáit otthona kertjében

Fotó: Ujvári László

Gyermekkorában, még nagyapjától tanulta a mesterséget Bari Mihály. Végül ő sem ezzel kereste kenyerét, nyugdíjasként mégis könnyedén elevenítette fel az alapokat.

Ottjártunkkor szebbnél szebb darabok sorakoztak az egyik padon, főként kosarak és vázák. Szorgalmas, dolgos családban nőtt fel, fiúk és lányok egyaránt ismerték a kosárfonás csínját-bínját.

– Ez volt a parasztemberek téli elfoglaltsága. Nyáron ilyenre nemigen volt idő, de télen, a szoba melegében készültek a kosarak, kasok, zöldségtárolók – kezdte Misi bácsi. Kupujkát is készít, ami a mai tojástartó elődje.

A mesterséget anyai nagyapjától tanulta. Pontosabban csak megfigyelte, memorizálta. Évtizedeken keresztül aztán nem foglalkozott vele, a munka és a család töltötte ki minden idejét.

– Talán 1998 őszén történt, hogy mérgesen jöttem haza a piacról. Vásároltam egy kis kosarat, de nagyon drágán adták – mesélte a történteket felesége, Marika néni.

– Megkérdeztem, hogy te is tudnál ilyet csinálni, nem? – ez, a férjhez intézett mondat volt a szikra, Misi bácsi úgy döntött: belevág.

Felidézte régi emlékeit, mikor még kisgyermekként figyelte, hogyan dolgozik nagyapja. Unokájával gyékényt vágtak, kiszárította, majd nekikezdett. Még a szükséges szerszámokat, eszközöket is magának készítette el. Bár eleinte sok nehézségbe ütközött, mindenből tanult.

– Az első darabok nem sikerültek rosszul – hozott elő egy régi kosárkát. – De ha az újabbakat mellé teszem, azért látszik a különbség – mutatta.

Jól látható a fejlődés, az elmúlt két évtized alatt sokkal kifinomultabbak lettek az alkotásai. Bevallása szerint, még mostanság is jön rá apró fortélyokra, trükkökre.

Készít szinte mindent: kosarat, kenyeres kosarat, díszvázát, fedeles vagy fedél nélküli kupujkát. Sokan keresik meg, akadt már olyan is, aki faliszőnyeget kért tőle. Persze van, aki azért megy, hogy megnézze, kipróbálja, miről is szól a gyékényfonás.

Bari Mihály meg is mutatta legújabb munkáit otthona kertjében
Fotó: Ujvári László

A környéken, de az ország számos pontján megtalálhatók már a munkái. Tiszafüreden, Tiszaszőlősön, Tiszaszentimrén és Nagyivánon számos kosár vagy italos üveg hirdeti kézügyességét. Emellett Miskolcon és Budapesten is akadnak darabjai.

Ugyan a nyugdíjas évek békében, csendben telnek, a korábbi évtizedeket rengeteg munkával töltötték. Feleségével mindketten nagy családból származnak, egyaránt kilencen–kilencen voltak testvérek.

– Szegény családban nőttem fel. A háború idején voltam kisgyerek, szüleimnek nem volt sok pénzük, de becsülettel felneveltek minket – mesélt gyerekkoráról az 1938-as születésű férfi.

Már a nyolcadik osztály elvégzése után belecsöppent a munka világába. Folyamatos munkaviszonya volt 1955-től egészen 1998-as nyugdíjba vonulásáig. Mikor megismerkedésükre terelődik a szó, a házaspár összenézett, majd elnevették magukat.

Mindketten az állami gazdaságban dolgoztak, megismerkedésüket is a munka szőtte át. Idestova már ötvennégy éves házasok, az idő tehát őket igazolta. Hat gyermekük született, akik unokákkal ajándékozták meg őket.

Ha érdeklik a hagyományos mesterségek és egy Tisza-tó környéki fazekasról is szívesen olvasna, kattintson ide!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában