Jászkunság

2020.06.21. 20:00

Mostantól rövidülnek a nappalok

Bár a köztudatban még mindig június huszonegyedike a nyári napforduló időpontja, valójában 2011 óta az év leghosszabb napja június huszadikára esik. Ehhez a csillagászati eseményhez számtalan babona, hagyomány kapcsolódik, ám, mivel ez a Föld északi felén látványos jelenség, leginkább az északi népek hiedelemvilágát befolyásolta.

Molnár-Révész Erika

Az év során négy kitüntetett, csillagászati szempontból fontos időpont van, melyből kettő napforduló, kettő pedig nap-éjegyenlőség. December 21-én van a téli napforduló, március 21-én a tavaszi nap-éj egyenlőség. Június 21. a nyári napforduló, szeptember 23. pedig az őszi nap-éj egyenlőség.

– Bár a köztudatban valóban június huszonegyedike rögzült be, mint nyári napforduló, ám 2011 óta – és ez egészen 2102-ig így lesz – a nyár beköszönte csillagászati szempontból nem huszonegyedikére, hanem huszadikára esik. Idén ez egészen pontosan június huszadika, 23 óra 44 perc – tudtuk meg Ujlaki Csaba szolnoki csillagásztól.

– Ilyenkor van leghosszabb ideig nappal és legrövidebb ideig éjszaka. Ekkor kel fel a Nap a legkorábban, és nyugszik legkésőbb. Ilyenkor a leghosszabb a Nap horizont feletti útja és jár délben a legmagasabban a Föld északi féltekéjén. Magyarországon ezen a napon hatvanhat fok magasan delel a Nap. A nappal hossza tizenhat, az éjszakáé pedig alig nyolc óra hosszáig tart. Ezen a napon nem is teljesen sötét az éjszaka, mert Észak-Magyarországról nézve a Nap éjfélkor tizenkilenc fokkal áll a horizont alatt, viszont tizennyolc fok az a határ, amikor teljes sötétség van – magyarázta a csillagász.

Hozzátette, ha még északabbra mennénk, például Szlovákiába vagy Lengyelországba, ott már egyenesen derengőek az éjszakák. A sarkkörökön túl pedig ilyenkor vannak az úgynevezett fehér éjszakák, amikor le sem nyugszik a Nap. Éppen ezért nem véletlen, hogy ahogy haladunk északi irányba, annál erősebbek a nyári napfordulóhoz köthető szokások és hiedelmek.

– Az északi népek ilyenkor hagyományosan máglyákat raktak és tüzeket gyújtottak a „Nap hősnek”, akit úgy véltek, hogy meg kell erősíteniük, hiszen ezután már úgymond „hanyatlásnak” fordul. Fokozatosan egyre alacsonyabban delel majd, végül el is tűnik előlük a Nap, így meg kell erősíteni, hogy újjá tudjon születni december 21-én. Az sem véletlen, hogy ilyenkor négyszögletes máglyákat raknak, hiszen ez jelenti a négy csillagászati sarkalatos pontot – mondta a napfordulóhoz kapcsolatos régi szokásokról Ujlaki Csaba.

Sok helyen a máglyarakással még nem volt vége az ünnepi eseményeknek. Miután a tűz lecsillapodott, a további népszokás szerint következett annak átugrása. A fiúk és a lányok ilyenkor egymást figyelték. Amikor a lányok ugrottak, figyelték, hogy kinél parázslik fel a tűz, ez ugyanis azt jelentette, hogy a lány hamarosan férjhez megy. A fiúknál pedig azt figyelték, hogy ki ugrik magasabbra. Ugyanis az lesz a legnépszerűbb a lányoknál, aki a legjobban teljesített. A titokzatos Szent Iván éjjelen az angol és a szász hiedelem szerint akár tündérekkel is találkozhatunk.

Ma kel fel a Nap a legkorábban, és ilyenkor a leghosszabb a horizont feletti útja – magyarázta Ujlaki Csaba
Fotó: Mészáros János

– A babona szerint ezen az éjszakán nyílnak meg a tündérvilág kapui. Szent Iván éjjelén a tündérek átjönnek a mi világunkba, nekünk pedig jó szívvel kell várni őket. Ha ugyanis azok vagyunk, a tündérek megsegítenek minket. Ilyenkor a tündérek elrejtett kincsére is rábukkanhatunk, ha figyeljük az általuk elhintett parazsat. A szentjánosbogarak ilyenkor rajzanak, mintha izzó parazsak lennének. Ilyenkor van az egyházi világban Keresztelő Szent János születésnapja, erről az ünnepről kapták ezek a fénylő rovarok a nevüket. És hogy mitől Szent Iván-éj? A János egyik szláv változata a Jovános, Jován, Iván. Ettől lett a köznyelvben az esemény Szent Iván éjjele – világított rá az összefüggésekre a csillagász.

Ráadásul a máig titokzatos Stonehenge is szorosan kapcsolódik a nyári napfordulóhoz. Ilyenkor már több ezer éve hatalmas ünnepségeket tartanak a kör alakú kőépítménynél, belülről nézve kifelé a főtengelynél van két kő, és ilyenkor pontosan e között a két kő között kel fel a Nap. Így biztos, hogy a nyári napfordulóhoz szoros köze van a több ezer éves építménynek. Ma van tehát az év leghosszabb napja, ezután egy-két perccel rövidülnek majd a nappalok. És bár az időjárás szempontjából még semmit nem tapasztaltunk a nyárból, csillagászati értelemben bizonyosan elkezdődött!

Dr. Gecse Annabella szerint nálunk inkább az egyházi szokások maradtak fenn ezzel az időszakkal kapcsolatban
Fotó: Csabai István

Magyarországon is vannak hagyományai

Bár Magyarországon kevésbé látványos a nyári napforduló, mint az északi népeknél, a jelenséghez kapcsolódóan itthon is megmaradt néhány népszokás – tudtuk meg dr. Gecse Annabella szolnoki néprajzkutatótól.

– Ami több helyen is megmaradt Magyarországon, hogy ezen a napon szedik le a gyógyító füveket, virágokat, mert úgy tartják, ha ilyenkor gyűjtik be, akkor a legerősebb a hatásuk és gyógyítanak a leginkább – mondta a szakember. Hozzátette, északabbra van olyan magyarlakta vidék, ahol a tűzugrás hagyományát is tartják.

– Főként a mai Szlovákiában található zoborvidéki szokás ez elsősorban. A Zoborvidék a Nyitra környékén található tizenhárom magyar falut jelenti. A nyári napforduló itt a fiatalok ünnepe, amikor az északi népekhez hasonlóan hajnalban átugranak a tűz fölött – mutatott rá a néprajzkutató, aki azt is elmondta, a fent említett okokon túl azért sem alakulhatott ki itthon olyan gazdag hiedelemvilág a nyári napforduló kapcsán, mint északon, mert az éppen a paraszti munkák legintenzívebb időszakára esik. Emellett – ahogyan sok másik, korábban pogány ünnepet – átformálta a keresztény vallás. Az egyház ugyanis június 24-ét Keresztelő Szent János születésnapjának választotta. Így nálunk inkább az egyházi szokások maradtak fenn ezzel az időszakkal kapcsolatban.

 

Ezek is érdekelhetik