Szíve csücske Tiszasüly, sokat kapott a helyiektől

„Jaj, kis Hoffer, ha édesanyád látná, hogy milyen fajin gyerek, derék ember lett belőled!” – így köszöntik sokszor az idősek Hoffer Károlyt Tiszasüly utcáin, amikor visszatér falujába. Ez büszkeséggel tölti el, ahogyan az is, hogy tiszasülyiként nevelkedett.

– Én mindig sülyi gyereknek vallottam és vallom magam! – jelentette ki határozottan Hoffer Károly, és úgy tűnik, a település közössége is annak tartja őt, hiszen a közelmúltban Tiszasüly Községért emlékérmet adományozott neki az önkormányzat. Ezzel mondtak köszönetet, hogy sokat tett a településért, népszerűsítette a községet megye- és országszerte is.

– Óriási meglepetés volt számomra. Nem tudtam róla, a falunapra csak érdeklődőként látogattam ki, aztán egyszer csak ott találtam magam a színpadon. Hálás vagyok az elismerésért, de őszintén mondom, nem azért teszem, amit teszek – hangsúlyozta.

Hoffer Károly Fegyverneken született, ötesztendős volt, amikor családja Tiszasülyre költözött. Szülei férfi- és női fodrászként dolgoztak a településen, így a kis Karcsi már pici gyerekként megismerkedett a falu lakóival.

– Ott töltöttem a napokat a szüleim mellett, a vendégek sokat beszélgettek velem, lehet, ez alapozta meg a jó kommunikációs készségemet, amit a vőfélyi tevékenységemben remekül kamatoztathatok – mesélte Károly. Ahogy a számok is mutatják, jól csinálja, hiszen a mai napig mintegy kilencszázhúsz lagzit vezényelt le.

– 1976-ban kezdtem, amíg bírom, csinálom. Remélem, pár évig még kitartok, és akkor megünnepelhetem az ezredik esküvőmet – mondta nevetve. A jó kondi érdekében sokat tesz, hatvanon túl is rendszeresen sportol, a mozgás egész életében végigkísérte. Édesapja 1961–69 között háromgenerációs futballcsapatot szervezett Tiszasülyön, talán nem véletlen, hogy fiatalkorában ő is játszott a községi csapatban. Aztán a katonaság idején is sportolt, kétszáz méteres futásban és akadálypálya-leküzdésben hadosztályos bajnok is volt, leszerelése után még négy évig az MHSZ-nél sportolt.

– A lelkesedésem nem csökkent később sem, negyvenéves koromban döntöttem el, hogy maratont szeretnék futni. Sajnos egy gerincprobléma miatt nem jött össze, ám nem tettem le a tervemről. Gondolkodtam, és arra jutottam, hogy csapatban tudom teljesíteni. De hogy a futón kívül a többiek se autózzanak, kitaláltam, hogy ők kerékpárral követhetnék futótársukat. Innen ered a bicogás – avatott be a Bicogó Maraton eredetének részleteibe. A különleges sportág ötlete Hoffer Károly nevéhez fűződik, a megvalósításban a Tiszasülyért Egyesület néhai elnökének, Nagy Lajosnak is óriási szerepe van, és a mindenkori vezetés, illetve az aktivisták is rengeteget tesznek azóta is ezért a rendezvényért. A Bicogó Maraton elnevezést 2014-ben levédették.

– Azóta az országban több helyen is rendeznek ilyen versenyt. Mi is minden évben megszervezzük, idén a járvány miatt sajnos elmarad, de bízom benne, hogy jövőre újult erővel belevághatunk – fejtette ki Károly, aki időközben teljesítette célját, ötvenkilenc esztendősen a Balatonnál lefutotta a maratoni távot. Elmondható tehát róla, hogy folyamatosan mozgásban van, vőfélykedése és a sport kapcsán bejárta az egész országot. Ám mindig visszatér Tiszasülyre, ami a szíve csücske.

– Sokat kaptam a falutól. Itt töltöttem nyári gyakorlataimat, jó szívvel emlékszem vissza Kovács Ignácra, aki a lakatosműhelyben vezetett be a szakma rejtelmeibe, valamint idősebb Mihálycsik Ferencre és Csótó Andrásra, akik a forgácsolóüzemben voltak mestereim. És azóta is rengeteg szeretetet kapok a településen élőktől, ezt szeretném viszonozni, ha tudom… – tette hozzá elérzékenyülve.

Robogóval szeretné bejárni az országot feleségével

Hoffer Károlyt manapság öt unokája tartja edzésben, na és persze a ház körüli teendők. Sok esztendőnyi munka után most kezdi meg a nyugdíjas éveit, ami persze nem jelenti azt, hogy innentől kezdve a lábát lógatja majd.

– A kertet rendezgetem, barkácsolgatok, valamint feleségemmel, két fiammal és családjaikkal sokat járunk vissza Tiszasülyre, ahol a nővérem él. És elárulom, van egy nagy tervem is. Vásároltam egy robogót, amire felpattanunk majd időnként a nejemmel, és szépen, óvatosan túrázgatunk országszerte – avatott be terveibe Hoffer Károly.