2021.01.16. 15:30
Nő a diákokban a stressz a félév közeledtével
A tapasztalatok szerint a félév végén különösen hangsúlyossá válik az osztályzatok kérdése. A pedagógusok viszont rendszeresen azt hangoztatják, hogy nemcsak az utolsó pillanatban kell koncentrálni, folyamatos értékelés van, a diákok egy része mégis kevéssé veszi ezt komolyan. A januári dolgozatok okozta stressz emiatt sokszor fizikai tünetekkel jelentkezik, a szorongás feloldásában a szülőkre hárul jelentős feladat.
Szülőként nehéz azt megélni, ha a gyereket kudarcélmény éri, ugyanakkor a felelősségvállalás kialakulásához ez elengedhetetlen
Forrás: Illusztrációfotó: Shutterstock
Dolgozatok, feleletek sorakoznak januárban, a félévi érdemjegyek leginkább a nyolcadikosoknak és az érettségire készülőknek a fontosak, de minden gyermek tudásáról információt adnak. És bár a számonkérés szeptembertől folyamatos, mégis tornyosulnak ilyenkor a teljesítendő feladatok, sokszor szinte kezelhetetlen stresszhelyzetbe sodorva a diákokat.
– A teljesítményorientáltság természetes életkori sajátosság a kisiskolás gyermekekben. Ebben az életkorban már nemcsak a szülő a referencia, hanem a kortársak is, egymáshoz mérik magukat a gyerekek, ez nem feltétlenül a tanárokon múlik.
– A stressz jelenléte tehát nem baj, sőt, alapvetően normális, arra kell figyelni, hogy egészséges mederben maradjon, ugyanis hozzájárul ahhoz, hogy minél jobb teljesítményt nyújtsunk – részletezte Krajnyákné Csorba Fanni szolnoki viselkedéselemző.
A halmozódó elvárások könnyen szorongást válthatnak ki, akkor már fizikai tünetek is jelentkeznek, akár hányás vagy hasmenés formájában.
A problémára a nyugtalan alvás, illetve a gondolatok beszűkülése is utal.
– Szülőként meg kell érteni, ha izgul a gyermek a nagyobb dolgozatok előtt, sok esetben a felnőtt is szorong a teljesítményhelyzetben. De a megfelelő módon kell kezelni, erősíteni a kisdiákban, hogy tegyen meg mindent a sikerért. Így egy rosszabb eredmény esetén vigasztalható, elfogadva a képességeit. A pedagógusoktól elvárt a differenciált értékelés, akkor a szülő is tegyen így saját csemetéjével – vallja a szakember.
– A gondviselőkben már kialakult a felelősség, azt a tanulónak is meg kell tapasztalnia, hogy épüljön a belső motivációja. Ha átéli azt, hogy mi történik, ha nem készül, könnyebben felismeri annak fontosságát.
Nagyon nehéz, de hagyni kell, hogy elbukjon, és érezze a következményeket.
– A tanulás fölötti kontrollt fokozatosan csökkenteni kell, ugyanis ha együtt végezzük a feladatokat, az elválás akár az egyetemi évekig is elhúzódhat. A szülőnek sem kell újra járnia az iskolát.
– A tapasztalások által érti meg a gyermek, hogyha valamiért teszek, annak meg lesz az eredménye, és itt jön be az iskola, hogy miként értékelik a diákokat. Fontos, hogy saját képességeit vegyék alapul, nem minden hármas érdemjegy egyforma – hangsúlyozta.
A gyermek beépíti az énképébe még a kapott osztályzatokat is. A negatív tanult alkalmatlanság élménye számtalan további problémát rejt magában. A viselkedéselemző szerint az iskolarendszer egyik legnagyobb hátránya, hogy mindenkinek közel egyformának kell lennie.
– Attól szép a világunk, hogy ennyire különbözőek vagyunk, szülőként ismernünk kell gyermekünk erősségeit és gyengeségeit, ami nem azt jelenti, hogy ami nem megy, azzal nem kell foglalkozni. Az általános elvárásokat ugyanis elengedhetetlen teljesíteni – összegzett Krajnyákné Csorba Fanni.
Sokan küzdenek tanulási zavarral
Az iskolarendszerben sok kisgyermek van, akik bár különböző tanulási zavarok jeleit mutatják, még sincsenek diagnosztizálva.
– Ha a diák nem figyel, vagy zavarja az órát, rásütik, hogy rossz gyerek, vagy „osztály bohóca”. De legtöbbször a viselkedés csak egy jelzés, és tanulási lemaradás áll a dolgok hátterében, melyek megfelelő terápiával fejleszthetőek. Ha viszont nem kezelik őket, akár már alsó tagozatban iskolaundor alakulhat ki – mondta Krajnyákné Csorba Fanni szolnoki viselkedéselemző.