Főleg rendezvényekkel őrzik a disznóvágás hagyományát

– Régi hagyomány nálunk a disznótoros fesztivál. Tizenhárom éve kezdődött a programunk, mely idén a koronavírus-járvány miatt elmarad – beszélt Kőröstetétlen közkedvelt eseményéről a falu polgármestere.

Pásztor Imre emlékeztetett, rendezvényük elindulásakor még jóval többen neveltek náluk sertést. Azóta viszont jelentősen csökkent az állattartók száma.

A disznóvágás szokását jóformán már csak az önkormányzat élteti.

– Ettől függetlenül néhány háznál még tartanak jószágot, jómagam a tanyámon vágok disznót. Tetétlenen főként az 50-60 éves korosztály folytatja az efféle hagyományokat, a fiatalok egyáltalán nem kaphatók ilyesmire – fűzte hozzá a településvezető.

A községben ugyanakkor ma is jellemző, hogy a helyiek egy hentest fogadnak, aki a házaknál vág, majd elkészíti a töltelékárut. Megtudtuk, a kisközség februári disznótorosát a járvány elmúltával újra megrendeznék. Az ugyanis a „legfalubelibb” esemény errefelé, ráadásul a második legnagyobb is az év során. A fesztivál elmaradhatatlan ínyencségei ilyenkor a tepertő, a májas hurka, a kolbász, az orjaleves, a sült húsok és pecsenyék, valamint a töltött káposzta.

Pásztor Imre úgy véli, ha folytatódik a mostani tendencia, tíz év múlva teljesen eltűnhet a házi disznóvágás. A falu 330 ingatlanjából évente mintegy harmincnál vágnak disznót.

– Mindez persze csökkenő tendenciát mutat. A fiatalabbak már nem szeretik a szalonnát, a disznósajtot, de a körömpörköltet sem. Inkább a színhúst vagy a darált húst keresik – tudtuk meg.

– Évekkel ezelőtt három-négy anyadisznót tartottunk, hízóból tízet, míg máskor tizenkettőt – vette át a szót a szolnoki Molnár Sándorné, aki arról beszélt, a jószágokat náluk a férje vágta le. Eladásra szánt malacaikat pedig a környező városok hízófelvásárlásain értékesítették.

– A vágásokra a fiamék jöttek el néhány segítővel. Amíg főtt az étel, a férfiak leültek kártyázni, borozgatni, egy jót beszélgetni. Igazi családi alkalmak voltak ezek – idézte fel az idős hölgy. Majd hozzátette, immár nyolc éve nem tartanak sertést a szandaszőlősi házuknál.

A hetvenes évek vége óta intézte a házi vágásokat a szolnoki Kovács László, aki alig néhány éve hagyta abba ezt a munkát. A hentesmester elmondta, nosztalgiával gondol vissza a nagy otthoni eseményekre.

– Rendre hajnalban találkoztunk a házbeliekkel, a finom reggelit mindig „háza válogatta”. Készült ilyenkor sült vér vagy éppen resztelt máj velővel. Ezeket ugyanis hamar el lehet készíteni.

Mondanom sem kell, a disznóölés végére mindig minden elfogyott

– elevenítette fel emlékeit László.

Kiemelte, a friss húsból készített fokhagymás oldalasnak szerinte nincs párja. Emellett igazi különlegesség, hogy mind a hurkát, mind a disznósajtot más-más módon készítik hazánkban.

– A disznósajt alapját a bőrke, a nyelv és a szív alkotják. Az alföldi változat általában kevesebb levet tartalmaz. Nehéz egyetlen elkészítési módot meghatározni, régiónként eltérő megoldásokat tapasztaltam az évtizedek alatt – idézte fel emlékeit a szakember.

Ugyanez a helyzet a hurkafélékkel, amelyeknek szintén megannyi receptje ismert.

Van belőle zsemlés és rizses külön-külön. Készül májas és véres, de olyan is, amiben kenyér és rizs egyaránt megtalálható. A hentes szerint talán ezen házi hústermék fűszerezése az egyik legváltozatosabb. Sok helyen például egyáltalán nem tesznek bele majoránnát, míg az Észak-Dunántúlon és a Jászkunság több pontján egyaránt alapfűszernek számít.

– Látni kell, hogy a disznóölésnek nem elsősorban gazdasági szerepe volt a háztartásokban, sokkal inkább a rokonságot hozta össze. Tény, hogy fáradtságos, egész napos munka volt ez, amikor csak az esti órákra lett elmosogatva az összes eszköz, ennek ellenére szép hagyomány volt. Olyan, amely ebben a formában talán sohasem tér vissza – összegezte szavait a mesterember.

Kolbásztöltő versenyt tartottak

Jászladányon néhány évvel ezelőtt hívták életre a hagyományőrző disznóvágást, amelyet tavaly nyolcadik alkalommal rendeztek meg a tájház udvarán.

A járványügyi helyzet miatt idén bizonytalan, hogy meg tudják-e tartani a közösségi eseményt. A disznóvágások régi szokásait felidéző rendezvényről nem maradhat el a torokszaggató jászsági pálinka, mely erőt ad a disznó feldolgozásához és fokozza a vidám hangulatot.

A hagyományoknak megfelelően reggelire sült vért készítenek, a program része pedig a kolbásztöltő verseny.