Halloween, mindenszentek, halottak napja: nézzük mikor, mit ünneplünk!

Megyeszerte sok helyen rendeztek halloweeni bulikat szórakozóhelyeken, de sok településen szerveztek tökfaragó versenyt és díszítették az utcákat rémisztő szörnyekkel vagy sütöttek finom, de ijesztő édességeket. A halloween egyébként ősi kelta hagyományokból kialakult pogány ünnep, amit október 31-én ünnepelünk. A kelták úgy hiszik, hogy ekkor a holtak szellemei visszatérnek és az élő emberek testébe bújnak. A hiedelem szerint a rémisztő jelmezek, álarcok mögé bújva elijeszthetjük a rossz szellemeket.

Mindenszentek és a halottak napja ma városon és falun egyaránt a halottakra való emlékezés ünnepe: a temetőbe járás, a sírok rendbehozatala, a gyertyával való világítás szinte mindenki számára kötelező. A halottak napjának világítással egybekötött megünneplése néhol csak újabb szokásként, a második világháború után terjedt el, például a kalotaszegi falvakban.

November elsején ma is szokás a sírok megtisztítása, feldíszítése és gyertyák gyújtása a halottak emlékezetére.

A néphit szerint ilyenkor hazalátogatnak a halottak, ezért sokfelé szokás, hogy számukra is megterítenek és kenyeret, sót, vizet tesznek az asztalra.

A bukovinai magyarok sütnek, főznek és kiviszik az ennivalót a temetőbe, osztogatják. Gyertyát gyújtanak otthon, ahány halottja van a családnak, annyit. Az Ipoly menti falvakban, aki nem tud temetőbe menni, az otthon gyújt gyertyát mindenszentek napján. Régebben figyelték, kinek ég előbb a gyertyája, mert a hiedelem szerint az hal meg előbb a családban – írja a mek.hu.

November másodika halottak napja. Mindenszentek és halottak napja közti éjszakán a néphit úgy tartja, hogy a templomban a halottak miséznek. Halottak napján megvendégelik a szegényeket és a koldusokat. A Gyimes-völgyben így mondták: „Halottak napjára főzünk, sütünk cipókat odaadjuk avval, hogy a hóttaké.” Van, ahol a sírokra is tesznek élelmet, például Topolyán, de emellett a koldusoknak is adnak. Ipolyhídvégen halottak napján a közeli rokonság együtt fogyasztotta el az ebédet, majd kimentek a temetőbe és gyertyát gyújtottak az elhunytak tiszteletére.

Régen halottak napján, sőt hetében mosási tilalom volt, attól tartva, hogy akkor a hazajáró halott vízben állna.

A Csallóközben is tilos volt mosni, mert úgy hitték, hogy megsárgulna a ruha. Meszelni sem meszeltek ezen a napon, mert féltek, hogy férgek lepnék el a házat. Halottak napján Szlavóniában sem végeztek semmilyen földmunkát, mert keléses lenne, aki ezt megszegi. Csantavéren a halottak napi esőből sok felnőtt halottra jósoltak a következő esztendőben.