2023.06.15. 15:00
Ég felé mutató bajuszával hódította meg ismét a világot a jászberényi Járomi Zsolt – videóval
Negyedik világbajnoki címét szerezte meg magyar bajusz kategóriában a jászberényi születésű Járomi Zsolt a 2023-as Bajusz- és Szakáll Világbajnokságon. A versenyen nem a bajusz hossza számított, hanem az összbenyomás. Ezzel pedig nem volt gond, hiszen Zsolt számára az ívelt, ég felé mutató magyar bajusz a mindennapok természetes viselete.
Járomi Zsolt jellegzetes magyar bajuszával újabb aranyérmet szerzett ezúttal a németországi Burghausenben rendezett Bajusz- és Szakáll Világbajnokságon
Forrás: Beküldött fotó
A jászberényi születésű pedagógus családjával jelenleg Erődkertesen él, és egy gödöllői általános iskolában tanít.
– Világéletemben viseltem bajuszt, sőt egy ideig szakállat is növesztettem, amit végül leborotváltam, így a jellegzetes magyar bajusznál maradtam. Régen a magyar férfiak egyik legfontosabb arcszőrviselete a bajusz volt, de sajnos az idők során a feledés homályába veszett, kikopott a divatból.
A kackiás bajusz régen természetes volt, a mai világban azonban talán elsőre egy kicsit furcsának tűnik...
– Viselete számomra a múlt, az ősök előtti tisztelgést jelenti. Fontos, hogy ne csak őrizzem, hanem éljem is a hagyományokat – kezdte Járomi Zsolt, aki egyébként korábban már elnyerte a magyar bajuszkirály címet is. Aktív tagja a Magyar Bajusz Társaságnak, rendszeresen járnak mustrákra. A közösség célja a magyar bajusz és a bajuszviselő magyarok múltjának és jelenének bemutatása, a hagyománytisztelő bajuszviselet népszerűsítése.
A Bajusz- és Szakáll Világbajnokságot június 9. és 11. között rendezték meg a németországi Burghausenben, ahol az ősi magyar bajuszhagyományt a Magyar Bajusz Társaság négy tagja és a Bajvívó Magyarok egy versenyzője képviselte.
A legszebb, legeredetibb szőrzetek világversenyén a jászsági kötődésű Járomi Zsolt immár negyedik alkalommal hódította meg a dobogó legfelső fokát.
Mint megtudtuk tőle, a németek negyven évvel ezelőtt alkották meg a megmérettetés nemzetközi szabályait, és már akkor létezett magyar bajusz kategória. A világbajnokságot két évente rendezik meg, egyszer Európában, egyszer pedig Európán kívüli földrészen.
Hogyan lehet felkészülni egy ilyen nemzetközi mustrára? – kérdeztük.
– Nem igényelt különösebb felkészülést, hiszen a hétköznapjaim természetes viselete a bajusz. Minden nap foglalkozom vele. Persze ez nem azt jelenti, hogy órákig állok a tükör előtt, talán még öt percig sem tart. Naponta, két naponta borotválkozom, megmosom, szárítom és kifenem. Általában egy kis hajlakkot használok, hogy magától megálljon – avatott be a bajuszápolás titkaiba a világbajnok, aki mintegy 40 centiméter fesztávolságú bajusszal büszkélkedhet.
Ez azonban nem elég a dicsőséghez, sőt a zsűrinek a bajusz hossza nem is igazán számított, hiszen az összbenyomás alapján pontoztak. Az volt a mérvadó, hogy a bajusz mennyire illik a viselőjéhez, harmóniában él-e vele. A zsűri döntése alapján ismét Járomi Zsolt állhatott a dobogó tetejére. És ahogy egy igazán férfias hagyományokat éltető úrhoz illik, tradicionális magyar csikós viseletben vette át az aranyérmet.
