Furcsa szállítmánnyal teli csónak törte a jeget a szolnoki Holt-Zagyván – videóval, galériával

Aki nem tudná, az tudja meg: vízen is van ösvény. Fagyott vízen, legalábbis. Amikor hétfőn csónakba szálltunk, hogy a Malomzugi Holt-Zagyván zajló törpeharcsa gyérítésről beszámoljunk, a fagyos hétvégi idő jóvoltából a holtág felszínét még szinte egybefüggő jéghártya borította. Ahogy ladikunk siklott a tavon, nyomában recsegve-ropogva, mint megannyi összetört tükördarab sorakozott fel két oldalt a holtág vize, valódi kis vízi utat rajzolva mögénk.

A jég néhol még olyan erős volt, hogy a csónak el is akadt. Túravezetőnk, Csontos István, a Közép-Tisza-Vidéki Horgász Egyesületek Szövetségének (KTVHESZ) halőre szerencsére érti mesterségét. Ilyenkor óvatosan megbillegtette a csónakot, megreccsentve az utunkat elálló jégtáblákat.

Beljebb érve hamarosan feltűnt egy másik csónak is. Abban két halász állt, akik már kora reggel óta iparkodva szedtek valamit a vízből. Emiatt kerestük őket.

– Nos, milyen a fogás?

– Hát ilyen – mutatott a ladikban fekvő, törpeharcsával teli bő két ládára az egyik halász, Ubora György.

– Ez jónak számít?

– Nem.

– Mi számítana annak?

– Ha ez mind tele lenne – bökött rá a többi fél tucat ládára.

Ő a szakmát 1976-ban kezdte, míg társa, Dobos József 2000-ben. Ketten együtt 75 évnyi halászrutint tudnak vízre vinni, ezért hát elfogadhatjuk, hogy ha ők mondják: most nincs jó fogás.

150 varsát helyeztek el a holtágban

Pedig személy szerint nekik is fontos lenne. Ők ugyanis nem napi bérre szerződtek a munkára. A kifogott súly után fizetik ki őket, kilogrammonként száz forintot kapnak az ökológiai gyérítést megrendelő KTVHESZ-től. De fontos lenne a Holt-Zagyva horgászainak is, akiknek az életét rendre megkeserítik a mohó tüskés jószágok.

A halászok a törpeharcsa gyérítéshez szükséges varsákat még múlt hétfőn fektették le. Átlósan karókat vertek le a holtág partjai között, azok közé húzták ki a varsákat, összesen 150-et. Most hétfőn zajlott az első „felnézés”, vagyis először nézték meg, mit rejtenek a halcsapdák. Míg Ubora György a csónakot irányította egyik karótól a másikig, Dobos József a varsákat szedte. Abból kiválogatták a törpeharcsákat, más halfajok példányait visszadobták.

Hogyan zajlik a törpeharcsa gyérítés?

– Hogyan működik a varsa? – tudakoltuk szedés közben a halászoktól.

– A varsákat terelőszárnyak kötik össze. A halak a terelőszárnyaknak úsznak, amelyek a varsák felé irányítják őket. Mindkét irányban varsa van, tehát a halak csak abban tudnak kikötni. A varsa tulajdonképpen két egymásba fordított tölcsérforma, amibe a hal beleúszik, de kiúszni már nem tud – mondta Dobos József.

– Miben különbözik a törpeharcsa gyérítéshez használt varsa a hagyományostól?

– Be van szűkítve. Látja, a kezem se fér be – mutatta. Ebbe csak a törpeharcsák és a kisebb, főleg hosszúkás testű ragadozó halak jutnak be.

– Miért ilyen időben ildomos elvégezni a gyérítést?

– Mert hideg van, már „összebandáztak”, könnyebb kifogni őket.

– És mi vár a vízből kipenderített törpeharcsákra?

– Megsemmisítés.

– Vagyis?

– Fehérjefeldolgozóba kerülnek. Kutyatáp lesz belőlük, vagy valami hasonló.

Miért fontos a törpeharcsa gyérítés?

A holtág „törpeharcsátlanítása” azért lényeges, mert – mint Csontos István elmondta – a Holt-Zagyva nyaranta felkapott horgászvíznek számít, de egyébként is kedvelt. Legutóbb négyszáz darab éves engedélyt adtak el a tóra, és ehhez jön még a számos alkalmi, napijegyes pecás. Ők pontyra, amurra, csukára, süllőre pályáznak, csak hát ugye a törpe…

De a törpeharcsák kiebrudalása nem csupán saját érdek, hanem kötelezettség is. Mint érdeklődésünkre Donkó Péter, a KTVHESZ ügyvezető igazgatója elmondta, a halgazdálkodókat jogszabály kötelezi, hogy a gondjaira bízott vízterületről távolítsa el az invazív fajokat.

– Ezek az invazív fajok az őshonos halak táplálékkonkurenciái, pusztítják ivadékaikat, ezért szükséges a gyérítés. Az ökológiai szelektív halászat során – most épp törpeharcsa esetén – ezt a munkát végezzük el, a vízterület törpeharcsa-állományát szeretnénk csökkenteni – sorolta.

A munka egyébként nem korlátozódik a Holt-Zagyvára. Az ügyvezető igazgató elmondása szerint a törpeharcsa gyérítésre szóló engedélyük idén január 1-jétől december 31-éig él, az év során eddig közel 14 tonna törpeharcsát szedtek ki a szövetség vizeiből,

• a Nagykunsági főcsatorna,
• Malomzugi Holt-Zagyvából
• és a Tisza árteréből.

A gyérítést végig halőrök felügyelik, a szövetség arra is figyel, hogy mindig más halőr legyen a helyszínen, ezzel is elejét véve a rosszindulatú pletykáknak, miszerint ilyen alkalmakkor a vízterületekről értékes halakat is elvisznek. Donkó Péter hangsúlyozta, ilyen eddig sem történt, és reméli, hogy a jövőben sem történik.