Szolnok

2024.12.09. 19:55

Peták Kálmán, a kerekező matektanár kilencvenhez közel is bringával járja az országot – videóval

Rengeteget teker kerékpárjával, kertészkedik, olykor kártyázik is. Peták Kálmán 87 éves kora ellenére rendkívül aktív életét él. Kalandos útjáról hírportálunknak mesélt.

Hihetetlen formában van az idén ősszel 87. életévét betöltött Peták Kálmán. A szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium nyugalmazott pedagógusa, idősödő matematikatanára a közelmúltban több napon is 80 kilométernél többet tekert hűséges drótszamarán. Peták Kálmán tanár úr kerékpárral fedezte fel az országot. 

Peták Kálmán
Peták Kálmán, a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium hajdani matematika tanára kerékpárral fedezte fel az országot
Fotó: Mézáros Géza

Hogy a miértre választ adjon, a vasdiplomás matektanárt Szandaszőlősön látogattuk meg, ahol 1400 négyzetméteres telkén sokasodó kerti munkák, pontosabban földásás közben ültettük le őt néhány szó erejéig. Tényleg kerékpárral fedezte fel az országot?

A 2018-ban Vármegyei Területi Prima Díjban részesült Peták Kálmán Miskolcon látta meg a napvilágot, 1937. szeptember 4-én, ahonnan szülei a sajókazai tanítói lakásba vitték magukkal a csöppséget. Öccse, István, aki egykoron a Magyar Rádió szolnoki stúdiójának, majd a Kossuth Rádiónak, illetve a Magyar Televíziónak a vezető munkatársa, és húga pár évvel később érkezett a családba.

– Édesanyám háztartásbeli, apám kántortanító volt, akinek többször változó iskolahelyei miatt gyakorta költöztünk – mondta.

A család a következő településeken járt: 

  • Sajókaza
  • Tornaszentjakab
  • Center (ma Ózd-Center)
  • Ózdon

állapodtak meg végül.

Apánk mindig figyelmeztetett minket, hogy ha pedagógus pályára adjuk a fejünket, akkor kitagad bennünket. Nem hiszem, hogy a fenyegetés hatására, de aztán valahogy mindannyian pedagógusok lettünk

– mosolyodik el Peták tanár úr.

– Az általános- és a középiskolát is Ózdon végeztem. Nem tudom pontosan, hogy mi hajtott végül a matematika felé. Arra viszont emlékszem, hogy úton-útfélen számoltam. Például séta közben a macskaköveket meg a lépcsőfokokat. De volt, hogy egy matematikai képlet elemzése közben szembe szálltam a tanárommal, amit mai fejjel is megtennék, ám a lázadásnak nem volt következménye.

– Viszont gyermekként még mozdonyvezető szerettem volna lenni, később pedig építészmérnök. Amikor azonban egyszer elém került a Debreceni Egyetem egyik kiadványa, amelyben megpillantottam, hogy van olyan, miszerint „matematika-ábrázoló geometria szak”, rögtön tudtam, hogy ezt nekem találták ki. Jelentkeztem, felvettek, s így lettem matematikatanár.

Peták Kálmánra Debrecenben talált rá a szerelem

– A tősgyökeres szolnoki feleségemet is Debrecenben ismertem meg. Amikor én a cívis város egyetemén első éves hallgatóként tanultam, ő akkor ült a padba a Szegedi Főiskolán. Fél évvel később Debrecenben folytatta tanulmányait, így mi ott ismerkedtünk össze. Friss diplomásként házasodtunk össze, ami után a nejem szüleinek közelébe, ide költöztünk a Tisza parti városba. Én a Verseghy gimnáziumban, ő először az Újvárosi Általános Iskolába került, majd a Varga Katalin Gimnáziumban lett matektanár. Ennek már jó néhány évtizede. Nemrégen vettük át a Debreceni Egyetemen tartott ünnepségen a 65 évvel ott végzett kollégákkal együtt a vasdiplománkat – mesélte a tanár úr, majd áttértünk a mozgalmasabb életére is.

– Az 1980-as moszkvai olimpia előtt három évvel korábban hirdették meg az Aranyjelvényesek az Olimpiára elnevezésű tömegsportakciót, amelyet 1978-ban kereszteltek át Olimpiai Ötpróbára. Az országos mozgalom öt sportágban kínált vetélkedési lehetőséget a sportolni vágyóknak, aki pedig az öt próbából négyet értékelhetően teljesített, részt vehetett egy sorsoláson, a szerencsések pedig utazhattak a moszkvai olimpiára. A kerékpározást 100, a téli gyalogtúrát 30 kilométerre írták ki, a Velencei-tavat körbe kellett futni, az 28 kilométert jelentett. A Balatonban Füredről Tihanyba kellett átúszni (később Révfülöpről Boglárra is átúszta az 5,2 kilométeres távot), valamint körbe kellett evezni a Szentendrei-szigetet, amely 72 kilométeres utat jelentett a Dunán.

40 éves kora után lett mozgalmasabb az élete

– Vonzott e próbának a teljesítése. Különösebb alapok nélkül vágtam bele 1979-ben, ugyanis ekkor már 42 éves voltam, s tulajdonképpen ettől kezdve vagyok lelkes szabadidő-sportoló, kitartó gyalogos és kerékpáros túrázó. Az említett Olimpiai Ötpróbát még 2000-ben is teljesítettem, ekkor már hatvanhárom éves voltam, előtte pedig, 1998-ban körbekerékpároztam az országot. Huszonöt nap alatt tettem meg 2630 kilométert. Naponta több mint száz kilométert mentem átlagosan.

– Mindezek mellett számos teljesítménytúrán vettem részt. A mátrai Hanák Kolos Teljesítménytúrát például több mint tízszer teljesítettem, miközben múltak felettem az évek. De én ezzel sohasem foglalkoztam.

Még nyugdíjba vonulásom előtt a kollégák arról győzködtek, hogy a szellemi és a testi frissességet ne hanyagoljam el. Megfogadtam a tanácsokat.

– Mindig keresem az általam teljesíthető túrákat. Régebben még gyalog is nekiindultam a világnak, de nemrégtől már csak kerékpáron vágok neki a nagyobb távoknak. Vacakolnak a lábaim, meg a derekam, melyek karbantartására a legjobb gyógyír az ásás. Most is a földet túrom, mert elő kell készítenem a talajt a következő termőszezonra.

Kerékpárral fedezte fel az ország tájait

– A közelmúltban két kiadós kerti munka közben pattantam nyeregbe, s a Két keréken Békésben túramozgalom részeként 88 kilométert tekertem Püspökladány és Geszt között. Másnap mentem még 70 kilométert Mezőberényig, levezetésképpen. Nekem ezek a lehetőségek nem próbatételek, hanem frissítő kúrák – állítja Peták Kálmán, aki régóta agya trenírozását sem hanyagolja el.

Kerékpárral fedezte fel az országot
Hihetetlen, hogy Peták Kálmán a 88. életévében mennyire aktív. Ám gyalogtúrák helyett már inkább a kerékpárjára hagyatkozik.
Fotó: Mészáros Géza

A tanár úr a negyven éves hobbija, a kerékpározás és gyaloglás mellett tizenöt-húsz évig irányította a térségi sakkéletet is. A vármegyei sakkszövetség főtitkáraként, versenyek szervezőjeként, rendezőjeként, bírájaként tevékenykedett, s olykor még jelenleg is tevékenykedik. Napjainkban hetente egy-egy alkalommal a barátokkal tarokkozik. E stratégiai kártyajáték komoly gondolkodást igényel, és nem pénzben játsszák. Egyik társuk, dr. Lőrincz Ambrus tüdőgyógyász tavasszal távozott a csapatból, míg egy másik, Kálinger Roland „Rozsé” atya jelenleg a Balkánon teljesít missziót, emiatt manapság nehéz összetoborozni a heti partikra való „úri kártyást”.

Peták úr mindemellett a Szent József-templom Schola Veritas kórusának is a tagja, már közel húsz éve. Egyik tanítványa, Rigó Éva karnagy csábította el anno, mondván: „Kálmán, jöjjön passiót énekelni!”. Kis szabadkozás után elment, s ott ragadt… Az énekléssel pedig a lelkét tartja karban Peták Kálmán, a számos elismeréssel is „köszöntött” idős matematikatanár.

– Sokaknak javasolt filózófiám: „Ezt az életet komolyan nem lehet kibírni! Mert mi van, ha a matematikatanár meghal? Akkor az már nem számít!...

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában