Kék zónák

2025.01.16. 17:53

Kiadták, mire számíthatunk: eddig élnek a nők és a férfiak átlagosan a Jászkunságban

Magyarországon az elmúlt 20 évben nőtt a születéskor várható élettartam, de még mindig elmarad jó pár évvel az EU-s átlagtól.

A világ kék zónái – ahol az emberek a legmagasabb életkort érik el – olyan életmódbeli és környezeti tényezők összességét tárják fel, amelyek hozzájárulhatnak a longevityhez, azaz a hosszú és egészséges élethez – közölte a Longevity Magazin.

A születéskor várható átlagos élettartam vármegyei eloszlása 2023-ban Magyarországon
Forrás:  KSH 

Az Európai Unió egészségügyi szempontból is igen vegyes képet mutat. A várható élettartamot rangsoroló dobogó tetején, 83,3 évvel Spanyolország szerepel. A második helyen Svédország áll, amely kevésbé meglepő, hiszen az északi országok, mint Finnország, kiemelkedően magas várható élettartammal és jó egészségügyi mutatókkal rendelkeznek, míg más országok, például Bulgária vagy Románia, alacsonyabb értékeket mutatnak.

Magyarországon az elmúlt 20 évben nőtt a születéskor várható élettartam, de még mindig elmarad jó pár évvel az EU-s átlagtól. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2023-ban a férfiak születéskor várható átlagos élettartama 73 év, míg a nőké valamivel több mint 79 év volt, ami jelentős javulás az 50 évvel ezelőtti adatokhoz képest. Ez a növekedés fontos globális trendbe illeszkedik. A világ népességének várható élettartama egy 2009-es tanulmány szerint hatvanhét év, ami hozzávetőleg duplája a száz évvel ezelőtti értéknek.

Térségi különbségek

A magyarországi várható élettartamra vonatkozó adatok fontos regionális különbségeket mutatnak. A leghosszabb életkort jellemzően Nyugat-Magyarországon, különösen Győr-Moson-Sopron vármegyében érik el az emberek, míg az északkeleti régiókban, például Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében alacsonyabbak az értékek. Csongrád-Csanád kivételével, a várható élettartam rangsorában az első 9 helyen csak nyugat-magyarországi vármegyék szerepelnek, míg a lista alján szereplő 3 vármegye mind az ország észak-keleti régiójában helyezkedik el.

A várható átlagos élettartam tekintetében, a hazai vármegyei sorrend, a legmagasabbtól a legalacsonyabb felé haladva: 1. Győr-Moson-Sopron, 2. Pest, 3. Zala, 4. Veszprém, 5. Csongrád-Csanád, 6. Vas, 7. Tolna, 8. Baranya, 9. Fejér, 10. Hajdú-Bihar, 11. Bács-Kiskun, 12. Somogy, 13. Komárom-Esztergom, 14. Heves, 15. Jász-Nagykun-Szolnok, 16. Békés, 17. Szabolcs-Szatmár-Bereg, 18. Nógrád, 19. Borsod-Abaúj-Zemplén.

A kisvárosok előnyei

Magyarország településszerkezete történelmi sajátosságok következménye. A háborúktól és a folyószabályozásoktól kezdve, az agrártevékenységeken, az etnikai csoportok országon belüli mozgásán át egészen a gazdasági-kereskedelmi tevékenységig számos tényező alakította a településtípusok eloszlását. Napjainkban jellemző, hogy míg az Alföldön kevésbé, úgy a nyugat-magyarországi területeken nagyobb számban élnek az emberek kistelepüléseken.

A kisebb városok és falvak számos olyan előnnyel rendelkeznek, amelyek a kék zónákhoz hasonlóvá tehetik őket hazánkban is:

  • A természet közelsége és tisztább környezet: Alacsonyabb a légszennyezettség, amely hosszú távon megelőzi a légzőszervi, a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását.
  • Egészségesebb életmód: A helyi élelmiszerek, a kevésbé feldolgozott alapanyagok fogyasztása és a nyugodtabb, kevésbé stresszes életmód kutatások szerint hozzájárulhatnak az általános egészségi állapot javításához.
  • Több mozgás: Az élet egy kisebb településen sokszor fizikailag aktívabb, mint a városi élet. Akár a kertes házakat, akár a nagy városoktól jelentősen eltérő közlekedési szokásokat és adottságokat nézzük.
  • Közösségi kapcsolódás: A kisközösségi életmódban fontos szerep jut az intenzív társas kapcsolatoknak. Családi, baráti és szomszédsági kötelékek bizonyítottan hozzájárulnak ahhoz, hogy boldogabb és egészségesebb időskort éljenek meg az emberek. A kék zónák titkait megvizsgálva világossá válik, hogy a hosszú és egészséges élet titka nem csupán a genetikai adottságokban, hanem sokkal inkább az életmódbeli, táplálkozási és társadalmi tényezőkben rejlik. Hasonló mintázatok megjelenhetnek Magyarországon is: az egészséges táplálkozás, a napi szintű testmozgás, a közösségi támogatás és a természeti környezet olyan tényezők, amelyek egyszerűen elérhetők, és szerepet játszhatnak a hazai lakosság várható élettartamának növekedésében.

A magyarországi adatok és a globális kék zónák összehasonlítása rámutat, hogy a legtöbben tehetünk azért, hogy javítsuk életminőségünket. A helyi közösségek megerősítése, a helyben elérhető egészséges élelmiszerek fogyasztása, a mozgás és a stresszkezelés fontosságának hangsúlyozása olyan lépések, amelyek sokunk számára elérhetőek. Ezek az egyszerű, de hatékony szokások nemcsak az élettartamot növelhetik, hanem az életminőséget is jelentősen, össztársadalmi szinten javíthatják.

A kék zónák életmódját tehát sok szempontból hazánkban is képesek lehetünk megvalósítani.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában