Új orgonát kapott a Szolnoki Református Egyházközség – mutatjuk, mitől különleges

Értékes orgonával lett gazdagabb a Szolnoki Református Egyházközség, és vele a vármegyeszékhely is. Amint azt Végh Miklós lelkipásztortól megtudtuk, így már két, hagyományos, sípokkal működő orgonája is van az egyháznak. A templom 1894-ben épült Angster orgonája mellett egy nagylelkű adomány eredményeként most már a gyülekezeti teremben tartott alkalmakon is szolgálhat orgonakíséret.

Az eseménynek az is jelentőséget ad, hogy az elektronika térhódításával egyre inkább elektromos orgonákat helyeznek el a templomokban, mert a nagyon hosszú múltra visszatekintő sípos orgonák építése jóval bonyolultabb feladat. A hozzáértők egyébként akár hang alapján is meg tudják különböztetni a kétféle hangszert egymástól. Számunkra az is érdekesség, hogy Magyarországon, Aquincumban található a világ egyik legrégebbi, Kr.u. 228-ból való, vagyis 1800 éves orgonája.

– A hangszert a Károli Gáspár Református Egyetem Pedagógiai Karától, Nagykőrösről kaptuk ajándékba. Szétszedett állapotban utánfutóval szállították Szolnokra, s itt építették fel ismét. Ma már a korábbi szintetizátor helyett így ez az orgona is szolgálja a gyülekezetet – mondta el Végh Miklós lelkipásztor.

A Szolnoki Református Egyházközség „ékköve”

Bővebb információkért a főiskolai kart kerestük meg, ahonnan dr. Méhes Balázs orgonaművésztől, tanszékvezető főiskolai tanár, dékánhelyettestől kaptunk választ a kérdéseinkre. Közlése szerint az orgonát Észak-Németország egyik jelentős orgonaépítője, Gustav Steinmann építette az 1930-as években. Két manuállal, tehát kézzel játszható billentyűsorral, és ezen kívül pedállal rendelkezik. Hat regisztere, hangszíne van, tehát a szolnoki gyülekezeti teremnek megfelelő tér az ideális működési helye.

Nagykőrösön a pedagógiai kar nagytermében állították fel a hazai Varga Orgonaépítő Kft. munkatársai, s ott húsz évig szolgált istentiszteleteken, kóruspróbákon. Amikor a főiskolán a nagyterem átalakításakor új orgona építéséről is határoztak, az egyetem vezetése úgy döntött, hogy ők egy hazai gyülekezetnek ajándékként adják tovább. Mivel világszerte több száz éves orgonák működnek, így az eddig eltelt idő nem kor egy ilyen hangszer életében. Arról, hogy miért Szolnokra esett a választás, a dékánhelyettes úr egy szívmelengető történetet osztott meg velünk:

– A Szolnoki Református Egyházközségre úgy esett a választás, hogy egyik kántor szakos hallgatónk, Erős Laura ebben a gyülekezetben folytat egyházzenei szolgálatot. Mivel Laura látássérült és fejből kell orgonaműveket előadnia, tudtuk, hogy nagy odafigyelést jelent a számára, amikor az orgona mellett szintetizátoron is kell játszania, mivel ott nincsenek pedálok. Arra gondoltunk, hogy ebben nagy segítség lenne, ha a gyülekezeti teremben is sípos és pedálos orgonán játszhatna. Mivel a gyülekezet szívesen befogadta a hangszert, egyetemünk a kari kollégák segítségével vállalta a Szolnokra szállítást.

– Itt a gyülekezet munkatársai segítettek a lepakolásnál, majd Nagy Péter orgonajavító és Méhes Balázs orgonaművész a bontástól számítva 28 órán át dolgoztak az eredményért, míg újra összerakták az orgonát. Ezzel a hangszer megtalálta a helyét Szolnokon, és ma már többek között Erős Laura közreműködésével szolgál az istentiszteleteken és egyéb alkalmakon. Laura annyit tett hozzá az elmondottakhoz, hogy „én a mennyei Atyám segítségével azon leszek mindig, hogy a nagykőrösi orgonán Isten dicsőségét szolgálva kántorizáljak a Szolnoki református gyülekezetben”.