2025.04.18. 06:20
Világszenzációra bukkantak egy jászkunsági kis faluban, egy garázs mélyén lapul a kincs – galériával
Egyre nagyobb a kereslet a régi, fémből készült motorok iránt, különösen a magyar gyártmányú veteránoké, mint a Csepel, Pannónia vagy Simson. Péli Tibor tiszajenői motorgyűjtő már közel két évtizede foglalkozik ezeknek az ipartörténeti ritkaságoknak a megmentésével. Egy igazi szenzációs darabot is rejt a garázsa.
– Hatalmas a kereslet az utolsó igazi vasmotorokra – meséli hírportálunknak Péli Tibor tiszajenői motorgyűjtő, aki mint mondta, csak a 70 évesnél idősebb kétkerekűeket gyűjt, azokból is főleg a magyar gyártmányúakat. Hozzátette: most is van félig készen néhány ritkaság a műhelyében. – Amikor elkészülök velük, attól kezdve elmondhatom, hogy az ország legnagyobb motorgyűjteménye az enyém – dicsekedett.
Fotó: Mészáros János
– Tapasztalom és a kollégáktól is hallom, hogy hatalmas a kereslet az 1970-80-as években gyártott Simson motorkerékpárokra. Ezek az utolsó teljesen fémből készült kétkerekűek. Annak idején rengetegen vásárolták őket és közlekedtek velük. Nagyon strapabíróak és megbízhatók voltak. A rossz minőségű utakon is jól lehetett közlekedni velük. Olcsó volt a javításuk és az alkatrész-utánpótlás is biztosított volt. Egy idő után félretették őket, de most megint népszerűek lettek. Ezek még nagykerekű motorok voltak, nem úgy, mint a mostaniak zöme. Az új, drága robogók a kisméretű kerekeik miatt nagyon érzékenyek az úthibákra. Nagyon sok a műanyag elem bennük és az injektorok is érzékenyek. Főleg a téli leállást követően jönnek elő a problémák, amikor újra előveszik a tulajdonosok őket. Nem beszélve a borsos árukról
Ezek is közrejátszanak benne, hogy a megbízható régi motorokat is újra sokan keresik. Az első motorom nekem is egy Simson volt, amit 15 évesen kaptam amikor levizsgáztam
– ecsetelte a gyűjtő.
Magyar veterángépek reneszánsza egy tiszajenői motorgyűjtő szemével
– Édesapám kezdte a régi motorok és járművek gyűjtését, amibe én is korán bekapcsolódtam. A főút mellett van a telepünk, ahová kitettünk egy táblát, hogy régi, veterán motorkerékpárokat keresünk. Attól kezdve beindult a gyűjtemény kialakítása, amit közel húsz éve nyitottunk meg. Jelenleg is ott található az 1936-os magyar gyártású Csepel Turán, ami a kiállítás legrégebbi darabja. Gyűjteményünk egyik legbecsesebb kétkerekűje az 1938-as, nikkeltankos, blokkváltós Csepel WM, mely típusból ez az egy van az egész országban. Idővel célirányosan ráálltunk a magyar gyártású kétkerekűekre, amikből sikerült fellelni egy-két olyan darabot, prototípusokat és exporttípusokat, amikkel színesíteni tudtuk a palettát. Ezek közé tartoznak a Csepel, Danuvia, Pannónia, Tünde, Panni, Berva és Dongó motorok.
– Édesapám halálát követően egyedül folytatom a motorok gyűjtését és felújítását. A többi gyűjtővel beszélgetve azt látják, hogy ismét erősödik a hétvégi motoros réteg, akik rendszeresen látogatnak a börzékre és találkozókra. Most ott tartunk, hogy a nagy kereslet miatt megemelkedtek az árak, ezért igyekeznek arra összpontosítani, hogy begyűjtsenek mindent, ami még fellelhető.
Robogók, mint költséghatékony megoldás
Ahhoz, hogy megértsük ennek a lényegét, illetve jövőbeni kilátásait, érdemes röviden átismételni a hazai jogszabályi hátteret. A robogó nem minősül gépjárműnek, belső égésű motorja legfeljebb 50 köbcentis lehet, a legnagyobb tervezési sebessége pedig nem haladhatja meg a 45 kilométer/órát. Mindegyik vezethető autós (B-s) jogosítvánnyal, vagy AM kategóriás engedéllyel is – utóbbihoz nem kell orvosi alkalmassági vizsgálat, ráadásul 14 év az alsó korhatára, utóbbi a középiskolások számára teszi érdekessé – írja cikkében a Magyar Nemzet.
Óriási könnyebbséget jelent sok tulajdonosnak, hogy az 50-es gépeket nem kell műszaki vizsgára vinni, sőt, vásárláskor vagyonszerzési illeték, első forgalomba helyezésnél pedig regisztrációs adó sem fizetendő. Forgalmi engedélyük sincs, egyetlen dokumentumuk az adásvételi szerződés, amely alapján kötelező felelősségbiztosítást kell kötni, de ez is jelképes összeg, és itt nincs bonus-malus rendszer. Apró, mégis valós öröm, hogy teljesítményadót sem vetnek ki a kismotorokra.
Összességében tehát az adminisztrációs- és költségterheket nézve remek helyzetben vannak a kismotorok tulajdonosai, ehhez jön még az alacsony, a négyütemű japán vagy olasz robogóknál nagyjából 2-3 liter/100 kilométer körüli átlagfogyasztás. Ám kevésbé rózsás a helyzet, ha az erősebb és nehezebb autókhoz arányaiban mérjük a fogyasztásukat, néhány nyugati nagyvárosból pedig emissziójuk és zajkibocsátásuk miatt már ki is tiltották a régebbi segédmotoros kerékpárokat.
Péli Tibor motorgyűjteménye
Fotók: Mészáros JánosA kismotorok egyik hátránya a lassúságuk
Mint írják, akad egy sarkaltos pontja a KRESZ-szabályozásnak: robogóval legfeljebb 40 kilométer/órás sebességgel szabad közlekedni, miközben lakott területen kívül, sisakban egy bringás akár 50-nel is tekerhet. Természetesen tabu az autópálya, miként az egyéb többsávos utakon – a balra kanyarodás kivételével – a belső sáv is, ugyanakkor józan szabályzásként lakott területen kívül a kerékpárúton is lehet kismotorral haladni, maximum 30 kilométer/órás tempóval.
Ami a gyakorlatot illeti, falun vagy belvárosi dugókban életszerű lehet a megengedett sebesség, ám amikor lendületesebb a forgalom, már édeskevés, 70-es táblánál vagy két település között pedig a robogós lényegében mozgó útakadállyá válik.
Nem véletlenül értékelik sokan a régebbi, elektronikus leszabályzás nélküli robogókat, hiszen ezek jelentős része képes nyélgázon legalább 50-60 kilométer/órával haladni. Ráadásul itt még nem áll meg a magyar lelelemény: elég gyakori a különféle tuning, és még többen vannak, akik nemes egyszerűséggel nagyobb, általában 125-ös robogókat használnak papírok nélkül, 50 köbcentisnek álcázva.
Árulkodó jel, hogy a neves japán gyártók (Honda, Suzuki, Yamaha) európai kínálatából eltűntek az 50 köbcenti alatti új robogók, melyek egy ideje már a Vespánál is szerény eladásokat produkálnak. Helyettük Magyarországon is inkább a sebességkorlátozás nélküli, biztonságosabb építésű, normál motorrendszámos 125-ösök népszerűek, ami lassan átgyűrűzik a használtpiaci szokásokra, annál is inkább, mert a korábbinál könnyebb a 11 kW-os motorteljesítményig érvényes A1 jogosítvány megszerzése: az autósok könnyített képzéssel (B125) és olcsóbban letehetik. Sőt, a készülő új KRESZ tervezetének közlekedésszakmai fórumán felmerült, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén B-s jogosítvánnyal is 125-ös gépre lehet pattanni.
Mit hozhat a jövő a kismotoroknak idehaza?
Összességében a jövő Magyarországon is a klasszikus benzines kismotorok visszaszorulását hozhatja, amit a kereslet változása mellett a nyugati használtimport-utánpótlási források apadása fokozhat, korai lenne ugyanakkor temetni a kategóriát. Ezek a kifejezetten olcsón megvehető és fenntartható járművek sokak fontos közlekedési eszközei maradnak, főleg, ha a korlátjaikat elfogadva, lassabb forgalmi ritmusú útvonalakon használatos célszerszámként tekintenek rájuk. Másrészt, egyre többen hobbiból tartanak régi kismotort vagy mopedet, életérzésként tekintve a békés pöfögésre és díjazva a bürokratikus gondok nélküli veteránozást. Nosztalgiafaktort tekintve a KGST-gépek viszik a prímet, de mind többen keresik a nyugati vagy japán különlegességeket is.
