Az ünnepekre 6–7 ezer forint körül lehet a dióbél kilója

A kérdés jogos, hiszen idén meglehetősen rossz a dióterméshozam.

– Lesz ez még 6000–7000 ezer forint fölött is az ünnepek előtti egy-két hétben – állítja határozottan a szolnoki belvárosi piac egyik árusa, miközben mutatja a standján kínált dióbél-felhozatalt. Pedig már most sem olcsó, hiszen akár ötezer forintot is fizethetünk egy kiló pucolt, nem töredezett, egészséges csonthéjasért.

– A picit töröttebb dióbél, ami süteményekbe darálva egyébként teljesen jó, 3800 forint. Ami pedig gyönyörű fehéres aranybarna és formára is tökéletes, az 5000 forint kilónként. Sajnos nem jó az idei termés, kevés dió van – mondja az árus hölgy.

Bizony, kevés van. A termelők panaszkodnak, a megszokott hozamtól jóval elmarad az idei. Nagy gond ez azoknak, akik eladásra termelnek, de azoknak is kellemetlen, akiknek egy fa van a kertjükben, s csak saját fogyasztásra termelik a diót. Így például Nagykörűben Rimóczi Dénes, akinek méretes diófáján túlzás nélkül egy szem csonthéjas gyümölcs sem termett. Vagyis hogy termett ugyan, de azok héja egytől egyig mind fekete, megtörve, a belük pedig mind fogyaszthatatlan.

– Fekete kívül, fekete belül, s sajnos a dióbél is ehetetlen. Fonnyadt, elfeketedett, van, ami penészes – mutatja. Neki az elmúlt években átlagosan 50–60 kiló dió termett a fáján. – Héjasan volt ilyen súlyú, megtörve is volt annyi, hogy jusson a süteményekbe, eszegessenek az unokák belőle. Most csak a tavalyiból tudtunk a gyerekekkel törögetni – mondja.

– Szerencse, hogy maradt annyi az előző éviből, ami a fagyasztóban várja az ünnepeket, hogy két bejglit sütök majd belőle – jegyezte meg a felesége, Ica.

De hogy mi tette tönkre a diótermést? A megfeketedett diókért elsősorban az úgynevezett dióburok-fúrólégy a felelős, mely ellen ráadásul sajnos nagyon nehéz védekezni.

– Az intenzív, kontinensen belüli és kontinensek közötti kereskedelem jelentősen növeli a károsítók behurcolásának valószínűségét. Erre rátesz egy lapáttal a globális klímaváltozás, ami növeli a behurcolt fajok megtelepedésének, terjeszkedésének esélyeit – mutat rá az okokra dr. Marczali Zsolt egyetemi docens, a Növényvédelmi Intézet Növényvédelmi Állattani Osztály vezetője.

– Magyarországon 2012 nyarán bizonyosodott be, hogy az Észak-Amerikából származó nyugati dióburok-fúrólégy jelen van a hazai diófákon. Akkor Kőszeg környékéről jelentették ezt. A nyugati dióburok-fúrólégy az USA és Mexikó területéről származik, a ’80-as évek elején jelent meg először Európában, Svájcban. Tápnövénye elsősorban a dió, melynek termésburkában károsít.

– A nőstények a megtermékenyítést követően tojásaikat a dió zöld burkába süllyesztik. A tojásokból 5-7 nap alatt kelnek ki a kis nyüvek. Kirágják magukat a dió burkából, leesnek a földre, sekélyen beássák magukat a talajba és bebábozódnak. A talajban ez a báb alak telel át. A dióburok-fúrólégy kártétele már a zöld színű termésburkon is jól látható. A termés felületén kezdetben apró, tojásrakáshoz készített szúrásnyomok figyelhetők meg. A termésburok a benne fejlődő lárvák táplálkozása nyomán megbarnul, megfeketedik, nehezen távolítható el. A fertőzött termés általában idő előtt lehull a fáról, valamint a termésburok rátapad a dió kemény héjára, majd elszíneződik, megpenészedik, így a termés fogyasztásra alkalmatlanná válik.

Cikkünk témájával kapcsolatban véleményt is írtunk, melyet itt olvashat.

Nem egyszerű a védekezés

A dióburok-fúrólégy kártétele ellen a védekezés nem könnyű. Nagyon fontos, hogy a lárva ne kerüljön a talajba. Ez megakadályozható például a talaj takarásával (fólia, agroszövet, mulcs), továbbá a lehullott zöld burokban lévő terméskezdemények és burokmaradványok megsemmisítésével. A károsító természetes ellenségei egyelőre nem ismertek, a NÉBIH eseti engedélye viszont lehetővé teszi a kémiai védekezést.