Hetvenmilliárd forinthoz jutott hozzá a megye

A kérelmezők több körben adhatták be pályázataikat, azokról a döntések nem egy adott időpontban, hanem folyamatosan születtek meg. Számos beruházásra igen sokrétűen lehetett pályázni. A fejlesztések között helyet kaptak közvetlenül a helyi társadalomra és környezetre, a helyi vállalkozásokra, valamint a közszférára irányuló fejlesztések. Azt viszont mindenképpen szem előtt kellett tartaniuk a forrásra pályázóknak, hogy elképzeléseik közvetlen vagy közvetett módon, de hozzájárulhassanak a gazdaság fejlesztéséhez.

A projektek révén lehetőség nyílt: a településeken ipari és logisztikai parkok fejlesztésére. Ipari terület szennyvízcsatorna- és ivóvízhálózatának kiépítésére, felújítására. Látogatóközpont, bemutatóhely, közösségi tér kialakítására, rendezvényközpontok fejlesztésére. Önkormányzati épületek energetikai korszerűsítésére (jellemzően szigeteltek, nyílászárókat cseréltek, korszerűsítették a fűtést, többfelé napelemeket szereltek fel, akadálymentesítettek). Óvodák, bölcsődék építésére, férőhelybővítésére. Piactér kialakítására. Az egészségügyi alapellátás és a szociális alapszolgáltatások fejlesztésére (orvosi rendelőket újítottak fel, egészségházat alakítottak ki, eszközöket szereztek be). Környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztésére. Közlekedésfejlesztésre, bicikliutak, parkolók, körforgalom építésére. A turizmus fejlesztésére.

Hírportálunk a Széchenyi 2020 projektek weboldalán, a www.palyazat.gov.hu portálon nézett utána, miként jeleskedtek megyénk települései a források megszerzésében, mely járások gazdagodhattak leginkább az így megvalósítható beruházásokkal.

A 2014–2020 uniós ciklusban közel hetven és fél milliárd forint (pontosan 70 453 817 698 Ft) TOP-os forrás jutott megyénkbe, háromszáznyolcvanhét nyertes pályázatnak köszönhetően. Ha megnézzük e pénzek kilenc járás közti eloszlását, látható, hogy legtöbb TOP-os forrásból, azaz 23,3 milliárd forintból, nem meglepő módon a Szolnoki járásban végezhettek beruházásokat.

Igaz, ehhez a járáshoz tartozik a legtöbb, szám szerint tizennyolc település, így nem meglepő az sem, hogy e térségben nyújtották be a legtöbb – száznyolc darab – nyertes pályázatot is. A kilenc települést magában foglaló Jászberényi járásba kis híján 13 milliárd forint jutott a hatvankét pályázat kapcsán. A hét településből álló, egyébként is gyengébb gazdasági mutatókkal rendelkező Kunhegyesi járásnak viszont mindössze 2,84 milliárd forintnyi forrást sikerült megszereznie tizenhét pályázat révén.

Települési bontásban nézve, Szolnok gazdálkodhatott a legtöbb TOP-os pénzből. A megyeközpont 17 milliárd 668 millió forintot pályázott össze. A második helyezett Jászberény 5 milliárd 546 millió forintot szerzett meg, ami jelentősen kevesebb a megyeközpont forrásainál. A „sereghajtó” Hunyadfalva összehasonlíthatatlanul kevesebb pénzből végezhetett fejlesztéseket: mindössze 27 millió 149 ezer forintot sikerült elnyernie, igaz, cseppet sem meglepő ez annak fényében, hogy a megyénk legkisebb falváról van szó, ahol a 2019. január 1-jei statisztika alapján csupán százkilenc állandó lakost tartottak nyilván. Többek között a szintén pár száz lakosú Mezőhék, Jászivány és Csataszög is hasonló nagyságrendű támogatásokból fejleszthetett: 31 millió 390 ezer, 35 millió 946 ezer, illetve 36 millió 366 ezer forint forrást fordíthatott területfejlesztési beruházásra.

Ha lakosságarányosan nézzük a források eloszlását, akkor Kétpó „viszi el a pálmát”, a község ugyanis 565 millió forint pályázati pénzt nyert el, ami hatszázötvenkét fős lakosságára vetítve, fejenként 866 564 forintot jelent. Kétpó négy nyertes pályázatának köszönhetően a csapadékvíz-elvezetést, a helyi általános iskola és diákotthon energetikai korszerűsítését, a Történelmi Magyarország Emlékpark helyszíneinek infrastrukturális fejlesztését tudta megvalósítani, valamint a helyi identitás erősítésére is fordíthatott.

Szolnok megszerzett forrásai a tavaly januárban nyilvántartott hetvenezer-négyszáznegyvenhét állandó lakójának arányában 250 ezer 800 forintra jött ki fejenként. A huszonhatezer-kétszázötvenhét lakosú Jászberény fejenként 211 229 pályázati forintból ruházhatott be. Huszonhat település – köztük falvak és városok is találhatók – lakosságarányos TOP-os forrásai nem érik el lélekszámra vetítve a százezres nagyságrendet.

Lakosságarányosan a listán leghátul a háromezer-kétszáztizenegy fős Tiszaburát találjuk, a település által elnyert 37 millió 672 900 forint forrásból egy-egy lakosra mindössze 11 732 forint jutna – a pénzt egyébként az önkormányzat épületének energetikai korszerűsítésére szerezték – mint amire a kis lélekszámú vagy kis pénzből gazdálkodó települések legtöbbje is pályázott.