Jelentős bevételkiesést okoz a külföldi vadászok elmaradása

Nehéz idők járnak mostanság a vadásztársaságokra. Az alföldi területeken, így Jász-Nagykun-Szolnok megyében is az tapasztalható, hogy a külföldi vendégvadászok teljesen elmaradtak, ezáltal a vadászati turizmus gyakorlatilag nullára csökkent a világjárvány miatt. Ez azért is nagy érvágás a vadásztársaságoknak, mert fő bevételük ebből származik.

Munkatársainktól

Máskor ez idő tájt tucatjával érkeznek a külföldi vadászok megyénkbe

Forrás: Illusztráció/Shutterstock

Többek között a Karcagi Nagykun Vadásztársaság elnöke, Hubai Imre Csaba is a vendégvadászok elmaradását panaszolta. Mint mondta, legjelentősebb árbevételüket az őzbakvadászat adja, de most nem jönnek a gazdagabb nyugati országokból az olasz, svéd, francia vadászok, így erre az időszakra tervezett árbevételüknek csupán 20–30 százalékát tudják realizálni. Nyár végén van esély rá, hogy valamelyest pótolják a kiesést, illetve az apróvadak, azaz a fácán, nyúl, vízimadarak vadászata is hoz valamennyit a társaságnak, de ez utóbbi a bevételeknek csak 15–20 százalékát adja.

– Április közepén indul az őzbakvadászat, de idén vendég nélkül maradtak a vadásztársaságok – számolt be róla Kasuba András, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Vadászkamara titkára, megyei fővadász.

– Igaz ugyan, hogy az őzbak vadászati szezonja szeptember végéig tart, de a külföldiek jellemzően tavasszal, április-májusban, és kis létszámban üzekedéskor, július végén, augusztus elején jönnek hozzánk, szep­temberben inkább már a szarvasbika bőgésére, vadászatára érkeznek hazánkba. Ez idáig egyetlen vadászati engedélyt sem adtunk ki a külföldi vadászoknak, míg máskor ilyentájt már száz feletti számban váltanak. Ez komoly bevételkiesést okoz a vadászatra jogosultaknak. Ráadásul a külföldiek azok, akik zömében a nagy agancssúlyú, értékesebb trófeájú őzeket ejtik el.

– Reméljük, hogyha feloldják a járvány miatti korlátozásokat, akár májusban is, de legkésőbb július végén, augusztus közepén az őzek üzekedésének időszakában fognak érkezni más országokból is hozzánk vadászni. Viszont a tavaszi időszak mindenképpen kiesett, azt nem valószínű, hogy a helyi – a magyar – vadászvendégek vadászatával mindenhol a megyében pótolni lehet – vázolta a helyzetet a megyei fővadász.

A Jászságban is megérződik a külföldiek hiánya

A jászjákóhalmi Béke Vadásztársaság működési területén a koronavírus-járvány miatt a társas vadászat tilos, kizárólag egyéni vadászatra van most lehetőség.

– A kialakult helyzet miatt nem jöhetnek hozzánk a külföldi bérvadászok, akik főként Németországból és Ausztriából keresik fel a térség vadászterületeit. Sajnos nem csak a külföldi vadászok maradnak el, hanem belföldi vendégeink közül is többen – avatott be Wittrédi Péter, a Béke Vadásztársaság vadászmestere. Hozzátette, hogy az elmaradó vendégvadászok miatt a vadgazdálkodásban jóval kevesebb bevételre lehet számítani, mint korábban.

– Egy ötszáz grammos őzbakagancs tavaly 600–800 ezer forint között mozgott. Idén az árakat lejjebb kell vinni – állapította meg a vadászmester.

A 2019/20-as vadászati évben megyénkben mintegy 8900 egyed őzet ejtettek el, ebből 2900 darab a bak, azaz hímivarú egyed. A 2900 baknak mintegy 40 százalékát, a bevételi oldal alapján pedig 50–60 százalékát adják a külföldi vadászvendégek.

– Külön gond – tette hozzá Kasuba András –, hogy a vadhús felvásárlási ára is nagyon lecsökkent, mintegy ötven százalékkal esett vissza. Az őz kilója 1200 forint plusz áfa szokott lenni, most 600 forint plusz áfa. A vaddisznóhúst pedig kilónként mindössze nettó 100–150 forintért veszik át. Ennek az az oka, hogy a feldolgozóknál már tele vannak a hűtőházak, a kereskedelem viszont szinte leállt. Külföldre most nem tudják kivinni a vadhúst, itthon pedig közel sincs akkora kereslet rá, mint a nyugati országokban, ahol a jövedelmi viszonyok miatt az átlag lakosok is sokkal jobban megengedhetik maguknak a fogyasztását.

A vadgazdálkodóknak nagy nehézségekkel kell szembenézniük – hangsúlyozza Kasuba András
Fotó: Mészáros János

– Mindezek a problémák nagyon súlyosan érintik a megye jogosultjait, egyesek esetében akár csődhelyzetet is eredményezhet. Minél nagyobb egy társaság vadászterülete, annál több a bevétele, de annál több a kiadása is, és jelen helyzetben annál nagyobb a bevételkiesése. A bevételkiesések miatt veszélybe kerülhet a vadászatra jogosultak anyagi háttere, így a hivatásos vadászok egzisztenciája is – mutatott rá a megyei fővadász.

– Vaddisznó viszont nincs annyi a megyében, hogy kimondottan erre a vadra lehetne vadásztatást alapozni, és sajnos megyénk kétharmad része az afrikai sertéspestis terjedése miatt fertőzött és szigorúan korlátozott terület is, ami tovább nehezíti a helyzetet. A bajainkat pedig még az is tetézi, hogy a megyénk délnyugati részével határos Bács-Kiskun megyében már több száz helyen ütötte fel a fejét a madárinfluenza, ami a nyári apróvadnevelést kockázatossá teszi, valamint az őszi-téli vadászatokat tönkreteheti, ellehetetlenítheti. Az idei évben ezért a megyei vadgazdálkodóknak nagy nehézségekkel szembenézniük.

A kialakult helyzetnek legfeljebb csak az őzbakok örülhetnek
Fotó: Illusztráció/Shutterstock

A vadgazdálkodók is jogosultak a járulékfizetési kedvezményre

Kasuba András arra is felhívta a figyelmet, öröm az ürömben, hogy a 2020. április 10-én megjelent kormányrendelet szerint a vadgazdálkodó szervezetek, vadászatra jogosultak is élhetnek a járulékfizetési kedvezmény lehetőségével. A járulékkedvezmény egyéni és munkáltatói szinten is érvényesül.

Vagyis a munkavállalónak a 15 százalék személyi jövedelemadón és a maximum 7710 forint természetbeni egészségbiztosítási járulékon kívül nem kell más járulékot megfizetnie, így emelkedik a nettó fizetése minimum 31 251 forinttal. A munkáltatónak viszont nem kell megfizetnie a 17,5 százalékos munkáltatói járulékot, ami gyakorlatilag a megtakarítást jelenti. Ez a 210 600 forintos garantált bérminimum esetén legalább havi 36 855 forintot jelent munkavállalónként.

A fennálló veszélyek miatt a fennmaradáshoz viszont további segítség lesz szükséges, amit az érdekképviseleti szervek, az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) és az Országos Magyar Vadászati Védegylet (OMVV) ágazati problémaként és lehetséges javaslatként megküldött az érintett minisztériumnak. Ilyenek például a bérvadászat, a vadászati szolgáltatások és a vadhús, élővad áfatartalmának 5 százalékra csökkentése. Ezek az intézkedések többletbevételhez juttatnák a jogosultakat, a vadhús esetében pedig a hazai lakosság számára is elérhetőbbé tenné a vadhúsfogyasztást, ezáltal a kereslet is megnövekedne, és a gazdaság is beindulhatna.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában