Erős közepes terméssel számolhatnak a gazdák megyénkben

– Hektáronként huszonkét mázsa termett. Bár lehetett volna több is, de legalább egészségesek a fejek. Tonnánként 110–112 ezer forintért vették át, ami elfogadható ár – számolt be róla Bede Ferenc szolnoki gazdálkodó.

– A tányérokra inkább a közepes méret a jellemző, de műtrágyát se mertünk kiszórni, hiszen ha nincs csapadék, azt sem tudja a növény hasznosítani. Május végén egyébként azt hittük, hogy lényegében nem lesz semmi a termésből, ahhoz képest elég jó a végeredmény – nyilatkozta a gazda.

Dudás Attilá­nak Rákóczifalván és Tenyő­szigeten egyaránt vannak földjei. A napraforgó nyolcvan százalékát már learatták, de a hétvégére várt esőzések előtt mindenképpen szeretnének végezni a munkákkal.

– Erős közepes lett az idei termés. Az egész évet tekintve picit jobbra számítottunk, hiszen a napraforgó megkapta a csapadékot, amikor szüksége volt rá. De összességében azt mondhatjuk, hogy csak ennél rosszabb termés ne legyen, elégedettnek kell lennünk már csak azért is, mert az átvételi árak emelkednek. Most tonnáját 120–130 ezer forintért veszik át, ez a tavalyi árnál húsz-huszonöt százalékkal magasabb. Valószínűleg Európa-szerte kevesebb lett a napraforgó, mint várták, és a feldolgozók inkább az áremelés mellett döntöttek, hogy meglegyen a szükséges mennyiség az olaj előállításához – vélekedett.

– Egyébként jó lett a napraforgónk minősége, annak ellenére, hogy sok volt az eső, elkerülte a gombabetegség, ami a védekezésnek és a fajtának is köszönhető. Tenyőszigetnél rengeteg volt a hörcsög, de nálam főleg azon a területen, ahol a tavalyi napraforgó után vetettem gabonát – számolt be róla a gazdálkodó.

Sok múlik azon is, milyen területen húzódnak a táblák. A tiszasülyi Vizi Gellért például nem zár jó évet napraforgó szempontjából, nagyon vegyes képet mutatott a termés.

– Ártéren vetettünk, és ahogy feljött a Tisza, nagyon sok kipusztult belőle. Ahol érte a víz, ott szinte nem maradt semmi. Ahol megmaradt, ott elfogadható a termés, minőségre is jó lett. Volt olyan terület, ahonnan hamar lement a víz, ott viszont a gyom okozott gondot, akkorára nőtt, hogy elnyomta a vetést, nem is bírtunk vele. A napraforgót már mind betakarítottuk, át is adtuk a Besenyszögön lévő magtárnak, ott fogják eladni. Azt még nem tudni, milyen árat kapunk érte. Tavaly még rosszabbul jártunk, nagyobb mennyiséget elvitt a víz, de próbálkozni csak muszáj minden évben – foglalta össze a fiatal gazda.

– A megyénkben vetett napraforgó ötvenhat százalékát takarították be ez idáig – tájékoztatta hírportálunkat Hubai Imre Csaba, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnöke.

– Tavasszal a szárazság miatt sokfelé szakaszos, vontatott volt a kelés, sokfelé újravetésre is szükség volt. A május vége óta tartó csapadékosabb időjárás azonban jót tett az állománynak, a növények megkapták a virágzásra, valamint a szem- és magképződésre is a csapadékot. Július folyamán több csapadékhullám is átvonult a térség felett, amely szintén kedvezett a növények fejlődésének. Az egyes táblák mélyebben fekvő részein időszakos vízborítás károsította a növényeket, így a nedves talajon sok tő kidőlt, azonban az augusztusi forróság gyorsan leszárította a leveleket, a tányérok beértek.

– Az elmúlt időszakban tapasztalható száraz meleg időjárás segítette a napraforgó érését, azonban a területek nagy részén a száradás igen vontatott volt köszönhetően az állomány vegyes volta miatt. Az állományszárítási eljárással megoldódott ugyan az érésben mutatkozó kiegyenlítetlenség, de a termés minőségi mutatóiban látszani fog a különbség. Ami pozitívum: idén a szár és tányérbetegségek okozta fertőzések nem voltak számottevőek – tudtuk meg.

Nagy területen vetik el a magot

Az őszi búza után a napraforgó a második legnagyobb területen termesztett növényfaj Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Összesen 84 ezer 793 hektáron vetettek. A termésátlag 2,9 tonna/hektár a jelenlegi betakarítási készültségnél. Ára tonnánként 120–130 ezer forint közöttl mozog.