Háromszáz kutató, fejlesztő munkahelyét sikerült megóvni

Az eseményen dr. György István, a területi közigazgatásért felelős államtitkár vázolta azt a feladatkört, melyet a miniszterelnökség és a területi közigazgatás végzett a kormánymegbízottak vezetésével. Hangsúlyozta, a járvány Európába való betörését követően minden ország, így hazánk is igyekezett minden olyan intézkedést meghozni, ami a gazdaság újraindítását lehetővé teszi. Nyilván, az élet és az egészség védelme a legfontosabb, de a gazdaság sem állhat le, ennek érdekében a magyar kormány kidolgozta a többféle támogatási formát tartalmazó gazdaságvédelmi akciótervet.

– Ahhoz, hogy most a munkaerőpiacot még inkább dinamizálni tudjuk, most már nem gazdaságvédelemre, hanem a gazdaság újraindításának programjára van szükség – mutatott rá az államtitkár. Előrevetítette, hogy a vállalkozások fejlesztésére, munkahelyek megerősítésére, új munkahelyek teremtésére 2022-ben a kormány több mint ezer milliárd forintot hirdet meg, amit pályázatok útján lehet megszerezni. Háttérfeltételként pedig a bölcsődei és óvodai helyeket is bővítik, hogy az édesanyák is munkába tudjanak állni.

Dr. Horváth Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkára a gazdaságvédelmi, gazdaság újraindítással kapcsolatos kormányzati intézkedéseket ismertette, külön kitérve a kutatók és fejlesztők innovációs bértámogatására.

– A munkahelyvédelmi bértámogatás azt volt hivatott megakadályozni, lassítani, hogy a munkaerőpiacon nagyobb számban legyenek munkanélküliek. Nem lehetett tudni pontosan, milyen hatásai lesznek a járványnak, de a múlt év tavaszi első hullám során nagymértékben nőtt az elbocsátások, így a munkanélküliek száma. E drasztikus emelkedés megállítására döntött a kormány a munkahelyvédelmi bértámogatás folyósításáról, mellyel 200 ezer ember munkahelyét sikerült megőrizni.

Ezzel párhuzamosan Európában egyedülállóként a kutatók és fejlesztők innovációs bértámogatását is biztosította.

– Amikor vége lett az első hullámnak, a kormány bevezette a 6+3 néven elhíresült bértámogatási programot, ami 6 hónapon keresztül biztosított havi 200 ezer forintos támogatást a cégeknek az álláskeresési nyilvántartásban lévők elhelyezése érdekében.

Ebben a programban közel 40 ezer álláskeresőt sikerült visszahelyezni az elsődleges munkaerőpiacra.

– E program lezárását követően egy szűk réteg számára nyílt meg az úgynevezett vállalkozások munkaerőtámogatása program, melynek részeként ősztől a 25 év alatti álláskeresőknek segítettek öt hónapon át folyósított pénzügyi támogatással munkahelyet teremteni, illetve emellett az alacsony iskolai végzettségűek munkába állását is segítették. Ősztől a második hullámban indult az ágazati bértámogatási program, ami idén május végéig futott, ennek révén 180 ezer fő munkahelyét sikerült megőrizni mintegy 91 milliárd forintnyi állami támogatással. Ez azokat a szektorokat érintette, melyeket a járvány komolyabban sújtott.

– A kutatók, fejlesztők innovációs támogatása a második hullámban is indokolttá vált – emelte ki dr. Horváth Tamás. – Országosan összesen mintegy 14 milliárd forint támogatást osztottak ki e szektorban, ezzel 17 ezer munkahelyet sikerült megőrizni, 1500 cégnek nyújtva segítséget.

Jász-Nagykun-Szolnok megyében ezzel a támogatással 20 munkáltató élt, 300 magasan képzett kolléga munkahelyét sikerült így megvédeni közel 400 millió forint szétosztásával.

– Feltételként szabták, hogy 3 hónap támogatást követően további 3 hónapi továbbfoglalkoztatást kell biztosítaniuk a cégeknek – sorolta a helyettes államtitkár.

Szó esett az újonnan bevezetett önfoglalkoztatók kompenzációs támogatásáról is.

A pandémia a megyei munkaerőpiacra is komoly hatást gyakorolt, erről dr. Dirner-Sütő Edit Szonja a megyei kormányhivatal foglalkoztatási főosztályvezetője beszélt, aki előadásában részletes számadatokkal illusztrálta a helyzet alakulását.

A támogatással élő vállalkozások közül a kukoricafeldolgozó Kall Ingredients Kft. és az üléshuzatokat gyártó Startker Kft. részletesen is bemutatta tevékenységét és eredményeit, majd a résztvevők kötetlen formában is megvitathatták tapasztalataikat.