Az álláskeresőknek leginkább a munkahely stabilitása számít

Vajon mivel lehet manapság leginkább becsábítani az úgynevezett kékgalléros, azaz fizikai munkát végző dolgozókat az álláshelyekre? Egy szimpla hirdetést feladni és várni a jelentkezőket ma már nem számít hatékony módszernek.

A Prohuman felmérése szerint a jelöltek számára elsődleges szemponttá vált a munkahely stabilitása.

A járványhullám alatt ugyanis egyes ágazatokban – például a vendéglátásban – sajnos jó néhányan elvesztették addig biztosnak hitt munkahelyüket.

A felmérésben második helyen az alapbér összege áll, míg a túlórapénz és a cafeteria nem számít döntő szempontnak. Harmadik helyen a munkakörülmények szerepelnek, nem mindegy, hogy mennyire munkavállaló-barát a környezet, hogyan viszonyul a vezető a csapatához, mennyire segíti a cég a gördülékeny munkavégzést. A negyedik pedig a műszakrend, azaz hány műszakban kell dolgozni, mennyire rugalmas és igényekhez alakítható a beosztás, vagyis mennyire képes támogatni az adott munkahely a magánélet és munka egyensúlyát.

A leghatékonyabb és legolcsóbb módja pedig a toborzásnak az, ha a jelöltek a munkatársak ajánlásával jutnak el a felvételiztetőhöz.

– Egy multinál nagyon fontos, hogy jó híre legyen, érdemesnek érezze a munkavállaló az életét hozzákötni – erősítette meg dr. Lits József, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) megyei elnöke.

– Fontos persze a jövedelem, és az sem mindegy, milyen időbeosztásban kell dolgozni, kell-e műszakolni. Főként családosoknál ez nem mindegy, ennek ki kell derülnie az álláshirdetésből, hiszen ha ez probléma, az illető nem is fog jelentkezni. A hirdetés feladásánál valóban hatékonyabb a munkatársak ajánlása, ha az ismerőstől, baráttól hallja az álláskereső, hogy az adott munkahely stabil, jó a légkör, megéri jelentkezni. Én azt nem hiszem, hogy a juttatási rendszer ne sarkallná az embereket.

Annak híre megy, ha jó az alapfizetés, van negyedéves juttatás, eredménytől függő bónusz.

De nagyon sok huncut vállalkozás azt csinálja, hogy megad egy alapbért, ám az a megállapított százszázalékos teljesítésre igaz, ha a dolgozó nem tudja teljesíteni, akkor levonnak belőle. Szembesülök sok olyan vállalkozással is, ahonnan elcsábítják a munkaerőt tizenöt-húsz százalékkal magasabb bérért, ám két-három hónap múlva a dolgozók felhívják a korábbi munkaadót, hogy nem találták meg a számításukat, így szívesen visszamennének. Itt is jellemzően az áll a háttérben, hogy a bér, amivel a dolgozót megszerezték, ugyancsak a sokszor nagyon magas százszázalékos teljesítésre vonatkozik.

A munkavégzést befolyásoló tényezők miatt pedig komoly százalékokkal csökken a kézhez kapott összeg, a dolgozó pedig folyton kapja a letolást – mutatott rá a megyei VOSZ-elnök.

Sok múlik a hatékony toborzáson

Előző munkahelyét a szolnoki Kocsis Anita is a beígért magas alapbér és bónuszok miatt választotta.

– Nagyon vonzó volt az interneten hirdetett munkaajánlat, sokkal jobb pénzt ígértek, mint amit a kis varrodában kerestem. Jelentkeztem is nyomban, amikor felhívtam őket, az illető is azt magyarázta, ő is nemrég váltott, és hú de jó ott dolgozni. Csak ott szembesültem azzal, hogy nagyon durvák a követelmények, meg volt adva a napi darabszám, de azt legtöbbünk nem tudta teljesíteni akkor se, ha kihagyta az ebédet vagy bent maradt még két órát, amit tűrtek.

De a mindenféle ürüggyel kitalált levonások után nem is kerestem többet, mint az előző helyen, és még a légkör is rémes volt – mesélte Anita, hozzátéve, a vonzó állásajánlat nem minden. Lehet, hogy pont azért tudnak olyan hatásos ajánlatokat összerakni, mert nagy a rutinjuk, a dolgozókat folyton pótolni kell.