Jelentős csapadékhiány alakult ki a megyében

A téli hónapokban átlagos mennyiségű csapadék hullott, viszont márciustól kezdődően szinte minden hónapban a megszokotthoz képest jóval kevesebb eső esett, ami a mezőgazdaság különböző ágazataira negatív hatással volt.

De nemcsak a csapadék, hanem a hőmérséklet is gátolta a növények növekedését.

– Problémát jelentett, hogy csak késő tavasszal kezdett el emelkedni a hőmérséklet, ami jelentősen visszafogta a növények fejlődését, valamint a késő tavaszi fagyok a gyümölcsösökben is súlyos károkat okoztak – sorolta Hubai Imre Csaba, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke.

Az év eddigi hónapjai közül jelentősebb csapadék csak májusban hullott a megye területén, ami kedvezett a tavaszi vetések fejlődésének, valamint a kalászosok szemképződésének is.

– Júniusban hirtelen beköszöntött a forróság, ezzel együtt pedig az aszály, így nyáron a búzából csak átlagos mennyiséget tudtak betakarítani a gazdák. Az időjárás mégis leginkább a tavaszi kapásnövényeket, a napraforgót és kukoricát sújtotta. A kukoricán sajnos végig látható volt, hogy a vízhiánytól sodródtak a levelek. Ez az állandó hőstressz nem kedvezett a termésképződésnek, ami miatt voltak termelők, akik már nyár közepén a silózás mellett döntöttek. A szemek képződését hátráltatta az állandó légköri aszály, ezért kicsi szemeket tartalmazó csövek alakultak ki. Augusztus végére pedig szinte teljesen „felsültek” a növények, kényszerérettek lettek – fejtette ki a nehézségeket.

A napraforgó mélyre hatoló gyökérzetének köszönhetően jobban tűrte a csapadékhiányt, valamint a kórokozókat is jelentősen visszaszorította a nyári aszály, így a termésmennyiségekben nagy eltéréseket tapasztaltak a termelők az egyes termőhelyek között.

– Megyei átlagban hektáronként két és fél tonna volt a napraforgó idei termésmennyisége, ami hasonló, mint az előző években volt – emelte ki.

A kukorica esetében is hasonló tapasztalatokról számolt be, utalva a termőhelyek közötti különbségekre. Az átlagos termésmennyiség viszont messze elmaradt a megszokottól, mindössze öt és fél tonna hektáronként.

– A hazánkban termesztett kukoricahibridek optimális körülmények között legalább tíz-húsz tonnás termelési potenciállal rendelkeznek, így látható, hogy az idei évben óriási volt a terméskiesés – hangsúlyozta.

A korábban felsorolt tényezőknek köszönhetően a megyében gazdálkodók magasabb felvásárlási árakat tapasztaltak, ami kompenzálta a kevesebb termést, azonban a második félévben megemelkedtek az inputanyagok árai, egyebek mellett például a műtrágya, így a jövedelmezőség nem nőtt.

– A jelenlegi tapasztalatok alapján a jövőben a gazdálkodóknak fel kell készülniük a változó piaci helyzet mellett a szélsőséges időjárási viszonyokra is, kiemelten az aszálykezelésre, melyre az öntözés nyújt egyedüli megoldást – magyarázta az elnök.

Az agrárgazdasági kamara álláspontja szerint az öntözés volumenének, a területek nagyságának a növeléséhez a vízügyi létesítmények, műtárgyak felújítása és az öntözésfejlesztési támogatások révén van lehetőség.

– Együtt gondolkodásra, összefogásra van szükség az Agrárminisztérium, a kamara és a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság részéről. A szervezetek az öntözőművek fejlesztésén és az öntözési engedélyezési folyamat egyszerűsítésén, a pályázati lehetőségek, források kihasználásán, a szükséges források biztosításán kell dolgozzanak, hogy a gazdálkodók meg tudják valósítani az öntözésfejlesztéssel kapcsolatos céljaikat – mutatott előre Hubai Imre Csaba, a NAK megyei vezetője.