Kártevőkkel küzdenek a tiszazugi szőlőkben

A napokban tapasztalható változékony időjárás, a csapadék, majd a hirtelen felmelegedés kedvez a gombafertőzéseknek, ezek ellen permetezéssel védekeznek a szőlészek a Tiszazugban is.

Egyre gyakoribb a szélsőséges időjárás, mindemellett a klímavédelem miatt egyre több növényvédő szert vonnak ki a forgalomból, az esetlegesen korábban bevált fajták sorra szűnnek meg, az újabbak hatását még ki kell tapasztalni. Az eddigiek alapján úgy vettem észre, hogy gyengébb a hatóanyag

– mondta Barcza Gábor, a tiszaföldvári Barcza Kézműves Borászat vezetője.

A lemosó permetezéseket már a fagyok után, februárban elvégezték, a védekezést május elején folytatták.

Akkor kezdtünk neki, amikor öt-hat levél volt a szőlőn, az időjárást figyelve nyolc-tíz naponta permetezünk, inkább a megelőzésen van a hangsúly, ha megjelenik a betegség, már sokkal nehezebb kezelni a töveket

– magyarázta.

A szőlészetekben jellemző, hogy rózsát ültetnek a sorok végére, mert azon hamarabb megmutatkozna a kártevő, bár jellemzően nem várják meg a megjelenését, annál sűrűbben permeteznek.

A lisztharmat a leveleken és a hajtások csúcsán szürkésfehér, letörölhető, jellegzetesen penészszagú bevonatot képez. A bogyók felrepednek, a magvaik kilátszanak, a hajtások és a beérett vesszők foltosak lesznek. A párás, meleg idő kedvez a fertőzésnek. Ellene kénnel védekezünk, ez rendelkezésre áll, a természetben is előfordul, nem felszívódó anyag, így többször kell a levélre juttatni

– emelte ki a szakember.

A másik ellenség a peronoszpóra, melynek első jelei ugyancsak a zöld felületeken válnak láthatóvá.

A növényen a levél a „cukorgyár”, minél nagyobb a felület, annál magasabb cukorfokra számíthatunk, ezért kell óvni a növény ezen részét

– tette hozzá.

Földjeiken a tőkék kialakításával is védekezhetnek, az átlagosnál húsz-harminc centiméterrel magasabb zöld falat képeznek, ügyelnek a szellősségre, így a gomba nem vagy csak nehezen tud megtelepedni.

A dupla drót között felvezetett hajtásokat könnyebben kiszárítja a szél

– utalt technikájukra.

Idén a megszokottnál kevesebb csapadék esett, alkalmanként is mindössze öt-tíz milliméter.

– Nem is igazán emlékszünk olyanra, amikor hatvan-nyolcvan milliméter esett volna a földeken. Bár az idősebb ültetvényeknek mélyebben van a gyökerük, ellátják magukat vízzel és tápanyaggal, addig a fiatalabb hajtások fejlődéséhez jól jönne az eső. Az ideális idő a huszonöt fok körüli lenne, a klasszikus négy évszakkal – elemezte a változást Barcza Gábor.

Egyre nehezebb munkaerőt találni

Az ilyenkor esedékes zöldmunkákat nehezen győzik a tiszazugi szőlőben.

Emberhiány van, nehezen találni hozzáértő embert. Pedig a területünk nő, egyre több hajtás fordul termőre vagy kerül olyan állapotba, hogy foglalkozni kelljen vele

– részletezte Barcza Gábor.

Az idősebb ültetvényeknél a hajtásokat válogatják, így alakítják ki a termőalapot. A hetven-nyolcvan centiméteresre nőtt szárakat befűzik a drótok közé, hogy ott növekedhessen tovább. A kis szőlőknél a nyolc-tíz megnövekedett hajtásból kiválogatják a legéletképesebbeket.