Akkora repedések tátonganak a földeken, hogy a leejtett mobiltelefont is elnyelik

A Szolnok melletti földeken gazdálkodó Bede Ferenc is küzd az aszállyal.

– Az árpa aratásával végeztünk, de nagyon gyenge lett a termés, átlagosan hektáronként 20 mázsa körüli. Bár egyes helyeken, főként Doba irányában, 40-50 mázsát is sikerült betakarítani. A búza rosszabb képet mutat, jó, ha 20-25 mázsa lesz. A fejlődése május környékén megállt az aszály miatt, szalma így alig lesz, a szemek is összeaszalódtak, a kalászban 10-12 szem van. Itt felénk akkora a szárazság, hogy a földeken még a telefont sem ajánlott leejteni, mert eltűnik a repedésben. A kalászosoknak már késő lenne, ha most jönne rájuk az eső, de a kapásoknak nagyon elkelne. A napraforgó alsó levelei már teljesen leszáradtak. Én csak két hektáron ültettem kukoricát, de sok jóra nem számítok, a levelei össze sodródtak, de van még pár hete, hogy alakuljon, de ahhoz víz kellene – számolt be a mezőazdász.

Massay Gábor családi gazdálkodó Szajol környéki földjein egyenesen tragikusnak ítéli a helyzetet. 

– A búza termése a múlt évinek talán harmada ha lesz, az árpából felét arattuk a tavalyinak. A környéken van ugyan egy mélyfekvésű terület, itt lesz a legjobb a búzatermés, akár 38 mázsa is lehet, de a többi területen 20 mázsa alatt marad. Kukorica gyakorlatilag nem is lesz az idén, mindössze térdig ér, a levelei égnek állnak, és még a parlagfű se hajtott ki a táblákban. A napraforgó alsó levelei leszáradtak, csillagbimbós állapotban van, de néhol már virágzik. Optimista becsléssel is legfeljebb 5-8 mázsa termést ad hektáronként, a 28-35 mázsa helyett. Szalma se lett, a környéken már most szinte közelharcot vívnak érte az állattartók. Az a gond, ha jön egy zápor, a lezúduló csapadék nem tud hasznosulni, mert elfolyik, olyan száraz a föld, csendes áztató eső kellene. Ráadásul légköri aszály is van. Öntözni viszont nem tudunk a környéken, pedig itt van a közelben a szajoli és a szolnoki Holt-Tisza, az élő tisza és a Tinóka patak is, de nincs vízügyi engedély az öntözésre. Így összességében az utóbbi pár évtized legrosszabb termésével számolhatunk az idén – foglalta össze helyzetét a gazda.

Nagyon súlyos aszályhelyzet alakult ki a megyében – erősítette meg Hubai Imre Csaba is. 

A Nemzeti Agrárgazdasági kamara megyei elnökétől megtudtuk, méréseik alapján 1993 óta nem volt ehhez hasonló helyzet, amit súlyosbít a nagy meleg is. 

Már most, az aratási munkák kezdetén is kijelenthető, hogy a több hónapja tartó csapadékhiány miatt az elmúlt évek legkevesebb termése várható kalászos gabonákból a megyében

– hangsúlyozta.

Elmondta, az őszi kalászosok vetése optimális időben, de száraz talajviszonyok között történt, jelentős csapadék ősszel sem esett, így nagyon vontatott volt a növények kelése. Tavasszal is lassabb volt a fejlődésük, bár a csapadék jót tett, májusban azonban újra szárazra fordult az időjárás, a vízhiány tünetei is ez idő tájt jelentek meg a földeken. Sok helyen a zászlóslevél száradásnak indult, így a kalászok sem fejlődtek ki teljesen, a virágzás idején félig elszáradtak, így csak a kalászok felében keletkeztek szemek. Az elmúlt pár hétben a hőmérséklet napi maximuma folyamatosan meghaladja a 25 fokot, így a területek teljesen felsültek, kényszer érettek lettek.

– Az őszi árpa betakarítás végéhez közeledünk. Az eddigi eredmények alapján a termésátlagban nagy szórás tapasztalható az egyes területek között, de elmondható, hogy az előző évekhez képest elmarad az idei termés, mindössze 2,5 tonna hektáronként. Az őszi búza és durumbúza jelenleg a teljes érésben van, a növényállományok szinte teljesen felszáradtak. A probléma ugyanaz, mint az árpánál: a kalászhossz, s hogy a kalászonkénti szemszám is jóval elmarad az optimális szinttől. A szemek fejlődése, telítődése sem történt meg, a kalászok felső egy harmadában a szemtermés érés helyett megszáradt. A megyében a búza 10 százalékos betakarítási szintjénél hektáronként 2,2 tonna termésátlaggal lehet számolni.