Jászberényben jelentették be, hogy közel egymillió hektárnyi területet sújtott már aszálykár

Az orosz-ukrán háború okozta válsághelyzet mellett a rendkívüli aszállyal is meg kell küzdeni a gazdálkodóknak. 

Közelíti az egymillió hektárt az aszálykárra bejelentett területek nagysága az országban 

– hangzott el kedden Jászberényben, a Szatmári Rendezvényházban tartott Őszindító Termelési Tanácskozáson, ahol többek között az agrárium helyzetéről, az ágazatot sújtó problémák kormányzati kezeléséről is szó volt.  

Történelmi léptékű aszály sújtja az országot, mely Jász-Nagykun-Szolnok megyében is súlyos károkat okoz. 

A Mátragabona és Mátramag Termelői csoportok kedden termelési tanácskozásra hívták a térség mezőgazdasági vállalkozásait, gazdálkodóit. Az érdeklődés nagy volt, hisz számos nehézséggel küzd az agrárium. A szakmai fórumon a szervezők képviseletében dr. Tajthy József köszöntötte a megjelenteket, majd Pócs János országgyűlési képviselő bejelentette, hogy folytatódik a jászsági főcsatorna fejlesztése.  

– A háború okozta gazdasági válság, az energiaválság és az aszály miatt nehéz időszakot élünk. Hosszú tervezés, leállás és újraindítás után tavasszal végre átadtuk a jászsági főcsatorna első állomását. Napi szinten egyeztetünk a minisztériummal a jászsági főcsatorna további fejlesztéséről, mely támogatásban részesült – mondta köszöntőjében a honatya. Meghívására érkezett a fórumra dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára, aki az agrárium jelenéről és jövőjéről tartott előadást. 

– Egy év alatt jelentősen megváltozott a bennünket körülvevő környezet.

A háború okozta gazdasági válság, a földgáz és energiapiaci feszültségek a magyar agráriumot is súlyosan érintik. Ehhez jött még a rendkívüli aszály

– kezdte az államtitkár. Felhívta a figyelmet, hogy hazánk mezőgazdasági területeinek több mint ötven százaléka – legalább 2,8 millió hektár – súlyosan érintett az aszállyal. 

A hét elején érkezett jelentés szerint, a kárenyhítési rendszerben bejelentett aszálykárral sújtott szántóföldi területek nagysága már 850 ezer hektár volt. 

Becslések alapján ez meghaladhatja az egymillió hektárt is. 

Dr. Feldman Zsolt arról is szólt, hogy a kormány és az agrárminisztérium minden lehetséges eszközzel segíti a termelőket. A rendkívüli helyzet kezelésére a napokban megalakult az Aszály Veszélyhelyzeti Operatív Törzs, mely első ülésén ötpontos intézkedési tervet dolgozott ki.

Ennek része egyebek mellett, hogy a kormány hitelmoratóriumot rendel el 2022 szeptemberétől 2023 év végéig a mezőgazdasági vállalkozások beruházási és forgóeszköz hiteleire. A gazdálkodók dönthetnek arról, hogy élnek-e ezzel a lehetőséggel. 

– Egyeztetéseket folytattunk a biztosító társaságok képviselőivel az aszálykárok felmérésére és a megítélt összegek kifizetésére vonatkozó eljárás felgyorsításáról. A biztosítóknak az aszálykár bejelentésétől számítva tizennégy nap alatt folyósítaniuk kell a gazdák részére a megítélt összeget – ismertette az agrártárca államtitkára. 

Szólt a közös agrárpolitika (KAP) stratégiai terv Európai Bizottsággal való szakmai egyeztetésekről is, melyek érintik többek között a vetésváltás szabályait, a termeléshez kötött támogatásokat. Jövő évtől változnak a nem termelésbe vont területekre vonatkozó szabályok is. 

Dr. Feldman Zsolt előadásában kitért a Megújuló vidék, megújuló agrárium programra, melynek keretében eddig mintegy 1400 milliárd forint beruházási támogatásról döntöttek. 

– Alapvető cél, hogy a nehéz körülmények ellenére ezek a beruházások a lehető legnagyobb arányban megvalósuljanak. 

Kulcsfontosságúak a technológiai fejlesztések, melyek az életben maradást szolgálják. 

– A jövőben is várhatóan visszatérő aszály okozta károk megelőzése és csökkentése érdekében a termelésbiztonságot erősítő, vízmegtartást és talajnedvesség megőrzését szolgáló gyakorlati technológiai megoldásokat kell alkalmazniuk a gazdálkodóknak – hangsúlyozta.  

A kárenyhítési rendszerről is tájékoztattak

Az agrárium aktuális kérdéseivel kapcsolatban több előadás elhangzott a tanácskozáson, a résztvevők kérdéseikre is választ kaphattak. A tájékoztatók sora érintette a kárenyhítési rendszert, de szó volt a növénybiztosításokról, a talaj tápanyag készleteinek hasznosításáról, az őszi finanszírozások indításáról, inputanyagok beszerzéséről, valamint a terményértékesítés jelenlegi állásáról is. Az érdeklődők azt is megtudhatták, hogy a vetőmag minőségének milyen szerepe van az eredményes gazdálkodásban.