2023.01.04. 13:55
A jászkunsági vállalkozások nagy része nem nyereségért, hanem az életben maradásért dolgozik
Az idei évtől új kihívásokkal kell szembenézniük mind a munkavállalóknak, családoknak, de a dolgozókat alkalmazó vállalkozásoknak is. Talán legfontosabbként említhetjük, hogy január elsejétől idén is nő a minimálbér és a garantált bérminimum. Ez pedig van akinek plusz bevételt, míg másoknak újabb kiadásokat jelent.
Dr. Lits József, a VOSZ megyei elnöke
Fotó: Mészáros János
Míg tavaly kereken 200 ezer forint volt a minimálbér, idén ez 232 ezerre emelkedik. Így ez évben 133 ezer helyett már nettó 154 270 forintot vihetnek haza a dolgozók.
A garantált bérminimum összege 260 ezer forintról 296 400 forintra nőtt, így aki ennyi fizetésért dolgozik, nettó 173 ezer helyett 197 106 forintot kap kézhez.
– Az elmúlt 6 évben megállapodás volt a kormány, a vállalkozók és a munkavállalók között, ebben előirányozták az évenkénti, átlagosan nyolc százalékos béremelést – mondta dr. Lits József, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének vármegyei elnöke.
– Ez lejárt, és gyakorlatilag 2023-ban „új élet” kezdődött. Azok a nemzetgazdasági szinten bekövetkezett kényszerű változások, amelyeket a külgazdasági tényezők – válságok, háború – határoztak meg, továbbá ezzel együtt a kiugróan magas infláció, a pénzromlás, azt is elkerülhetetlenné tette, hogy tegyenek valamit a munkavállaló érdekében.
De a helyzet nemcsak a munkavállalókat, hanem a vállalkozásokat is sújtotta. A vállalkozók olyan többletköltségekkel szembesültek már a múlt év végén is, amik igazából még csak idén fognak lecsapódni. Ezek többletterheit nem biztos, hogy képesek bevétel növeléssel kompenzálni. Ennek ellenére szükség volt olyan döntésre, melynek révén a minimálbér és a garantált bérminimum is tizenhat százalékkal nőtt. Ez viszont azt jelenti, hogy olyan többletköltségek jelentkeztek a vállalkozásoknál, amelyeket valahogy kezelni kell az áram- és a gáz-, valamint az üzemanyag árának változása, növekedése mellett. Ez komoly probléma, mely sok helyen létszámleépítéssel fog járni, esetleg a kis- és mikrovállalkozások átmeneti vagy végleges megszűnésével, aminek senki nem örül – fejtette ki a gazdasági szakember. Hozzátette, ez valószínűleg legtöbb helyen nehézségeket jelent majd mindkét oldalon.
– Igazából most nem arra kell fókuszálni, hogy nyereségre tegyünk szert, hanem hogy a vállalkozások működőképessége megmaradjon. E problémákkal most szinte minden iparág szembesül, még ha év végén nem is érződött mindenütt ezek hatása.
A megyei VOSZ-elnök azt is említette, hogy a vállalkozások élhetnek a Széchenyi kártya Max+ támogatásokkal, melyekkel maximum öt százalékos kamattal lehet rövid és hosszú távra kölcsönforrásokhoz jutni.
A juttatások összege is változik
Azt is érdemes itt megjegyezni, hogy a minimálbér-emeléssel egyetemben a juttatások széles skálája is változik. A teljesség igénye nélkül, többek között a GYED alapesetben az utolsó kereset 70 százaléka, de maximális összege a minimálbér összegének kétszeresének 70 százaléka – bruttó 324 800 forint lehet.
A gyermekek otthongondozási díja (gyod) mértéke ez évtől a minimálbér összegével megegyező lesz, azaz bruttó 232 ezer forint.
A táppénzesek esetében a napi átlagkereset 60 százaléka jár (ami kórházban töltött idő alatt 50 százalék), viszont napi maximum összege a minimálbér kétszeresének 30-ad része: ez napi 11 160 forintra.
Az álláskeresési járadéknak az összegét a kérelem benyújtását megelőző négy naptári negyedév befizetett munkaerőpiaci járuléka adja meg, mértéke a számított járadékalap 60 százaléka. Ennek összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes legkisebb munkabér – a minimálbér – 7733 forintos napi összegét.
