Felküzdöttük magunkat: országos szinten hetedik helyen a Jászkunság gazdasága - galériával

A kamarai elnök kifejtette, hogy vármegyénk gazdasága a húsz előtti tizenhatodik helyről mára a hetedik helyre nőtte ki magát. A térség teljesítménye mostanság azonban csökkenő tendenciát mutat. Ez év végéig azonban eléri a tervezett négyezer helyett a háromezer-hétszáz milliárd forintot is akár. Legszembetűnőbb a Jászság két százalékos gazdasági romlása. Ezen a területen Jászberény stagnáló adatokat szolgáltat, ám a Jászság többi településén a gazdasági mutatók visszaeséseket jeleznek. Vármegyénkben azonban még mindig az ötvennégy százalékos Jászság a húzó gazdasági térség, őt követi Szolnok harminc százalékos, továbbá a Nagykunság és a Tiszazug települései tizenkét százalékos adatokkal.

Sziráki András rámutatott, hogy vármegyénkben négyszázötven társas és tizennégyezer-kétszáz egyéni vállalkozás tevékenykedik. Többség vezetésében az elmúlt évtizedekben már a generációváltás is megtörtént.

Főleg a német gazdaság hanyatlása és egyéb világpolitikai átrendeződések helyezik a kontinensünk elé az Egyesült Államokat és Kínát. Erre jelentősebb ráhatásunk nincsen, azonban a hazai, s leginkább a Jászkunság gazdaság szereplőinek javasolja, hogy a versenyképességük érdekében folyamatosan kövessék a globális piacgazdaság alakulását.

A szakképzési workshopon Mátyus Mihály, a Kulturális és Innovációs Minisztérium szakképzési szabályozási és intézményirányítási főosztályának vezetője a szakképzés gyakorlati kérdéseiről, Szabó László, az Educational Development Informatikai Zrt. oktatási igazgatója pedig a KRÉTA rendszer duális moduljairól tartott előadást.

A későbbiekben dr. Dirner-Sütő Edit Szonja, a vármegyei kormányhivatal foglalkoztatási főosztály vezetője a munkaerő-piaci alkalmazkodást támogató képzéseket mutatta be, dr. Lázár Imre, a vármegyei rendőr-főkapitányság humánigazgatási szolgálatvezetője pedig a rendészeti és közszolgálati ágazat területén végbement fejlesztéseket vázolta fel a szakmai fórumon.