A növekvő fizetésekkel a Jászkunság gazdaságát is erősítik a cégek

– Kevés minimálbéres dolgozónk van – jelentette ki hírportálunknak kedden az NHSZ Szolnok ügyvezetője. Lits Lászlót a 2025-ös minimálbér-emelés kapcsán kerestük meg, de mint a szolnoki cégvezető is elmondta, a legkisebb adható bér emelése nem csak a kevés minimálbéres besorolású dolgozót érinti, hiszen az felhajtó hatással bír a többi munkavállaló fizetésére is.

Mint mondta, ahhoz, hogy ki tudják gazdálkodni a béremelés mértékét, fokozni kell hatékonyságukat, egy már amúgy is kiélezett piaci helyzetben. Véleményével nincs egyedül. A Szoljon.hu-nak nemrég a témában nyilatkozott vendéglátós, Gaál Zoltán is rámutatott, a minimálbér-emelés jelentős pluszköltséget jelent a vállalkozóknak.

Megkötötték a bérmegállapodást: ekkora lesz a 2025-ös minimálbér-emelés

Akárhogy is, a munkaadói bukszák szélesebbre nyílnak jövőre. Mint a Magyar Nemzet beszámolt, a munkaadók és a munkavállalók hétfőn megkötötték a következő három évre szóló bérmegállapodást. Ennek értelmében

• 2025-től kilenc százalékkal emelkedik a minimálbér,
• és hét százalékkal a garantált bérminimum.
• A minimálbér 2026-ban 13 százalékkal,
• 2027-ben 14 százalékkal nő majd.

Történelmi léptékűnek nevezte a béremelést Orbán Viktor kormányfő. A miniszterelnök a megállapodás aláírása után jelezte, az emeléssorozat révén 40 százalékos bérnövekmény valósul meg 2027-ig, amely 29 százalékkal növeli a minimálbér reálértékét. Ennek megvalósulásához viszont – figyelmeztetett a kormányfő – a vállalatok menedzsmentjének, az érdekképviseleteknek és a munkásoknak is többet kell tenniük.

Feladja a leckét a cégeknek a béremelés

Egyetért a béremelésekkel a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara. Mint hírportálunknak dr. Sziráki András, a kamara elnöke elmondta,
muszáj elmozdulni a versenyképes bérek irányába, hiszen azok híján „kiürül az ország”, elvándorol a kétkezi munkaerő.

– fejtette ki.

A kamarai vezető kitért arra is, hogy a Jászkunság elért egy bizonyos pozíciót a térségek között: a „nagy, autós megyék” után a hetedik helyen van Jász-Nagykun-Szolnok gazdasága. Ám az elmúlt évben 6,2 százalékkal csökkent a vármegye gazdasága, elsősorban az Európában zajló események miatt. Dr. Sziráki Andás hangsúlyozta, ez számszerűleg azt jelenti, hogy tavaly 3655 milliárd forint volt a megye gazdasági teljesítménye, ami 240 milliárd forinttal elmaradt a 2022-es teljesítményétől.

– Ide kellene visszatalálni, növekedési pályára kell állítani a gazdaságot. Ehhez elengedhetetlen a munkahelyek, a dolgozói létszám megtartása. Vagyis javítani kell a jövedelmi viszonyokon.

– sorolta a kamara elnöke.

Hasonlóan látta a helyzetet a hírportálunknak korábban nyilatkozó Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetsége Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei elnöke is. Dr. Lits József arról szólt, a vállalkozásoknak képzett, elkötelezett munkaerőre van szüksége, ezért jogos szándék a béremelés. Azt viszont – hogy reálértéken is tükröződjön – gazdasági növekedéssel kell alátámasztani – tette hozzá.

Pénzt hagyni az emberek zsebében

A bérmegállapodás békét, és három százalékot meghaladó gazdasági növekedést feltételez – mondta el ezzel kapcsolatban dr. Kállai Mária, Szolnok és környéke országgyűlési képviselője. A kormánypárti politikus szerint ez egy optimista forgatókönyv, de bíznak benne, hogy a gazdaság erősödésnek indul.

Üdvözli a minimálbér-emelést a Jászság országgyűlési képviselője is. Pócs János hírportálunknak elmondta, 2010 óta munkaalapú társadalmat építenek, amelynek a munkaadó és a munkavállaló együttes fejlődése az alapja.

– Azt szeretnénk, hogy az emberek zsebében minél több pénz maradjon, munka, és ne segély után. Az országban és a Jászságban is sok új cég jött létre, amelyeknél folyamatosan emelkednek a bérek – mondta el a politikus.

Pócs János rámutatott, a vállalkozások különböző vissza nem térítendő pályázatokon keresztül több ezer milliárd forint támogatást kaptak a kormánytól. Most ennek egy pici részét kellene bérfejlesztésre fordítaniuk.

– fogalmazott a képviselő.