Veszélyben a karcagi birkapörkölt? Rémes betegség ütötte fel a fejét, ezt kell tudni róla

Akkor vérengzést rendeztek egy hónapja a Zala megyei Szentgyörgyvölgyön, aminek a híre a Jászkunságig is eljutott, méghozzá okkal. A háromszáz lelkes falu egyik állattartó telepén a kiskérődzők pestise nevű vírus ütötte fel a fejét január végén. A Magyarországon most először megjelent betegséget az ottani állomány több mint háromszáz jószágából mutatták ki, de több mint háromezer állat vált érintetté. Ennek nyomán az állományt és a kontakt tenyészállományt villámgyorsan, mindössze négy nap alatt „felszámolták”.

Tömeges elhullás, bűzlő, váladékozó állatok – ezt okozza a kiskérődzők pestise

A sietségre jó ok volt. Mint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) hivatalos oldalán írja, a birka- és kecskepestis komoly gazdasági károkat okozó, nem mellesleg a legfertőzőbb, az állatoknak nagy szenvedést okozó, heveny vírus.

• A betegség révén begyullad az állatok szája, emésztőrendszere, nyálkahártyája;
• láz, hasmenés, tüdőgyulladás kínozza őket, majd rövidesen elhullanak;
• ha mégsem, akkor is még hetekig gennyeznek, váladékoznak, szétmálló kimaródásaik émelyítő szagot árasztanak.

A PPR-ként is ismert betegség az állatok váladékával, közvetlen érintkezéssel, köhögéssel, tüsszögéssel terjed. De fertőzött takarmánnyal, vízzel is megfertőződhetnek. A vírus általában négy-hat napig lappang a szervezetükben.

Ráadásul épp azokon a területeken végez nagy pusztítást, ahol előtte még nem jelent meg. A Nébih szerint állatfajtától függően a korábban fertőzésmentes térségekben kilencven, de akár százszázalékos is lehet az elhullási arány. Jogos volt hát, hogy a vírus zalai kimutatása után a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kormányhivatal – a térségért megyei szinten felelős állategészségügyi hatóság – rögvest tájékoztatót küldött körbe az ügyben a jászkunsági önkormányzatoknak, kérve, hogy azt minél többekhez juttassák el.

Szomszédunkban hatalmas kárt okozott

Bár mint a Zaol.hu beszámolt, a pestis szentgyörgyvölgyi megjelenése után Lentiben is megbetegített állatokat, de azóta nem érkezett hír a fertőzés továbbterjedéséről. Márpedig a Szabad Föld arról írt, amennyiben február végéig nincs újabb megbetegedés, úgy a vírust sikerült megfogni.

Az óvatosság azért több szempontból sem árt. A PPR-rel fertőzött állatok egy romániai gyűjtőállomásról érkeztek, márpedig keleti szomszédunknál tavaly óriási gondokat okozott a kiskérődzők pestise.

Mint az Erdélyi Krónika beszámolt, múlt augusztusban jelent meg a betegség Romániában, amely azonnali exportpiac-vesztést eredményezett az országnak. A vírus miatt a romániai gazdák nyomott áron, harminc-negyvenszázalékos árcsökkenéssel tudtak túladni jószágaikon, ami megroppantotta az egyébként éppen felívelőben lévő román juhtenyésztést. Innen máris érhető, hogy a PPR hazai kimutatása után a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara azt közölte, további intézkedésig nem érkezhetnek juh- és kecskeszállítmányok Romániából Magyarországra.

Hosszú távon valószínűleg együtt kell élni a ragállyal

– Mindenképpen rossz hír ez a tenyésztőknek. Új betegségről van szó, sokak számára ismeretlen, de az biztos, hogy nem könnyíti meg a juhászok életét – mondta el érdeklődésünkre dr. Monori István karcagi tenyésztő. Úgy tudja, a fertőzés hasonlatos a kéknyelv-betegséghez abból a szempontból, hogy mindegyiknél karantént, védőkörzetet kell kialakítani (Zalában ez három kilométer sugarú védő-, és tíz kilométer sugarú megfigyelőkörzetet jelentett). Dr. Monori István szerint a helyzet annyiban kedvezőbb például az afrikai sertéspestishez képest, hogy bár az állatok túlélési esélye mindkét esetben csekély, de a PPR-re van vakcinázási lehetőség.

A tenyésztő úgy látja, természetes, hogy beindult idehaza a védelmi reakció, és szerencsére egyelőre a betegség hatásai nem gyűrűztek be a magyarországi árakba, amelyhez az európai kereslet is megvan. Az viszont szinte biztosnak gondolja, hogy okoz még anomáliákat a piacon. Hozzátette, valószínűleg hosszú távon meg kell tanulniuk együtt élni a birka- és kecskepestissel.