2024.02.28. 19:00
Szolnokon tárgyalták a Fenyő-gyilkosságban is érintett tanú ügyét
„Jajj, csak most látom! De jó! Megszólíthatom? Követem a közösségi oldalát, nagyon tisztelem. Én fegyverneki vagyok, onnan messze van Budapest…” – rohanta le a Szolnoki Törvényszék épületének egyik földszinti tárgyalóterme előtt a büntetőügyének napi eseményeire koncentráló közismert személyiséget egy középkorú asszony szerdán reggel.
A közismert személyiség nem más volt, mint az internetes szabad enciklopédiában a magyar alvilág egyik legismertebb alakjaként aposztrofált 74 esztendős, önbíráskodás, súlyos testi sértés, zsarolás, lőfegyverrel visszaélés és bűnszervezetben elkövetett emberölés kísérlete miatt többszörösen börtönviselt férfi, akit az Utcai Harcosok Országos Szövetségének korábbi elnökeként is elhíresült.
A hazai alvilág „Keresztapját”, valamint további négy társát a Jászberényi Járási Ügyészség csoportosan elkövetett önbíráskodás bűntettével vádolja. Büntetőügye a Szolnoki Járásbíróságon zajlik dr. Nánási Máté bíró előtt. A vádirat szerint a másodrendű vádlott a volt feleségét kívánta rábírni arra, hogy az általa harminc millió forintra becsült, kettejük közös tulajdonát képező, de az asszony által kizárólagosan használt jászalsószentgyörgyi házuk rá eső fele része megváltásaként tizenöt millió forintot fizessen neki. Miután az asszony ezt nem fogadta el, arra vette rá, hogy havi nyolcvanezer forint többletdíjat fizessen azért, hogy az ingatlant egyedül használhatja.
A férfi annak érdekében, hogy volt nejével eredményesen tárgyaljon, a „Keresztapa” segítségét kérte, aki három erős testalkatú férfival, az ügy harmad-, negyed- és ötöd rendű vádlottjaival 2021. április 24-én Jászalsószentgyörgyre utazott. A „Keresztapa” mintegy mediátorként vezette a volt házaspár egyeztetését, miközben többször hangsúlyozta, hogy „itt a mai napon egyezségnek kell születnie”. Ezalatt három „verőlegénye” a ház előtt várakozott.
Az asszony végül belement abba, hogy havi ötvenezer forint használati díjat fizessen volt férjének, és az első havi összeget át is adta neki. A „Keresztapa” pedig írásban rögzítette a megállapodást, amit a felek aláírtak.
Az ügyészség amiatt emelt vádat a vádlottakkal szemben, mert aszerint a kényszerítő jelenlétük miatt írta alá a sértett a fenti okiratot, és adott át ötvenezer forintot.
A bizonyítási eljárás február 28-i tárgyalásán a bíróság a másod rendű vádlott által felvett hangfelvételeket hallgatott meg arról a napszakról, amikor az eset történt.
A hangfelvételek tartalmának egy része jelentősen meggyengítette a vádat. A beszélgetések arra következtetnek, hogy az első rendű vádlott a jászalsószentgyörgyi volt házaspár válás utáni sikertelen vagyonmegosztásának kicsinyes történéseibe csöppent bele. Az elhangzottak arra mutatnak rá, hogy a „Keresztapa” inkább békítő szándékkal, mint megfélemlítéssel lépett fel, a feleket nem kényszerítéssel vette rá a szerződés aláírására, hanem a polgári peres úton történő megegyezésre kérte fel. Történt ez akkor is, amikor a házban váratlanul megjelent az országos cigányvajda, aki a volt férjre és feleségre nézve ugyancsak a békés megállapodást szorgalmazta.
Miközben a vád a szerdai bizonyítási eljárás során omladozni kezdett, a „Keresztapa” a büntetőügyének létrejötte miatt az általa bűnösnek vélt nyomozóhatóságokat okolta. Jegyzőkönyvbe vett kijelentései szerint a rendőrség megkonstruálta a sértett vallomását, illetve sajnálatát fejezte ki, hogy az ügyészt nem lehet elítélni.
Az ügyben elkerülhetetlennek látszik hamarosan az országos cigányvajda bíróság előtti meghallgatása is.
