2025.03.06. 14:25
Kötélen végezték: gyomorforgató és kegyetlen gyilkosságok is megrázták a Jászkunságot
Hazánkban az elmúlt időszakban számos, különös kegyetlenséggel elkövetett gyilkosságról számoltak be a lapok. A több esetben kiskorúak ellen elkövetett életellenes cselekedetek kapcsán, különböző fórumokon rendre felmerül az igény a törvénymódosításra a halálbüntetés visszaállítása kapcsán.
Ha a korabeli híradások hitelesek, úgy Magyarországon az ez idáig utolsóként kivégzett elítélt a 28 éves tiszacsegei Vadász Ernő volt. Rajta 1988. július 14-én, csütörtökön kora reggel a Budapesti Fegyház és Börtön akasztóudvarán hajtották végre a halálos ítéletet. A halálbüntetés visszaállítása mellett felszólalók napjainkban egyre hangosabbak.
Forrás: ÚN Archív
A Népszabadságban megjelent egykori beszámoló szerint
A büntetett előéletű, csavargó életmódot folytató Vadász Ernő 1986. december 10-én – a szintén bűnöző Lakatos István tiszacsegei lakossal – az utcán lesben állva várta az 53 éves Juhász Imrét, majd leütötte, és fejbe rúgta a szerencsétlen embert. A magatehetetlen férfit tovább rugdosta, a száját egy zacskóval befogta. Nem találtak pénzt az áldozatuknál, így elvették a nála lévő fél liter pálinkát, az öngyújtóját és a személyi igazolványát. Juhász Imre a helyszínen meghalt.
– áll az országos napilap tudósításában.
És bár még 1988. július 14-e után is születtek halálos ítéletek, a kivégzéseket ezt követően már nem hajtották végre, hanem életfogytig tartó szabadságvesztésre változtatták, ami akkortájt legalább húsz év fegyházat jelentett…
Negyven éve akasztották fel az utolsó szolnoki halálraítéltet
A kegyelmi kérvény elutasítása után tegnap végrehajtották a halálos ítéletet Zelei Bélán. A többszörösen büntetett előéletű, foglalkozás nélküli Zelei Béla 1983. július 3-án Szolnokon megölte és kirabolta a 71 éves id. Karcsai Pált, majd július 12-én a 72 éves Markovics Istvánnét ölte meg és fosztotta ki budapesti lakásán. A súlyos bűncselekményekben az elsőfokon eljáró Fővárosi Bíróság hozott ítéletet 1984. szeptember 13-án. Zelei Bélát több emberen nyereségvágyból, előre kitervelten elkövetett emberölés miatt halálbüntetéssel sújtotta. Az ítéletet a Legfelsőbb Bíróság február 1-én helybenhagyta
– tudósított az utolsó szolnoki kivégzett élete utolsó napjairól a Szolnok Megyei Néplap az 1985. március 1-i számának 8. oldalán.
Forrás: Magyar Rendőr Archívum
Zelei Béla nem kért kegyelmet, ám védője kötelességből igen. A kegyelmi kérvényt elutasították, így végül a szolnoki Zeleit Bélát negyven évvel ezelőtt, 1985. február 28-án Budapesten végezték ki.
Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében is számos alkalommal hajtottak végre halálos ítéletet. Közülük bizonyosan a szolnoki börtön udvarán akasztották fel a húsz éves Jancsó Ladányi Piroskát. Az ő története rendkívül megdöbbentő.
Forrás: MNL JNkSz Vm Levéltára
Törökszentmiklós legrémisztőbb gyilkosságsorozata a hajdani Vörös Hadsereg útján álló (ma Széchenyi úti) egykori családi háznál történt, melyet valaha a helyiek bordélyházként emlegettek. Itt követte el állatias gyilkosságait fiatal lány. Jancsó Ladányi Piroska 20 esztendős korára ötszörös gyilkossá lett, gyermekkislányokat ölt, szexuális kielégülést keresve még saját kisöccsét is fajtalankodásra kényszerítette, de állatokat is boncolt, talán belőlük nyers húst is evett azért, hogy meglelje „boldogságát”.
A kilencvenegy évvel ezelőtt, 1934. január 15-én született Jancsó Ladányi Piroska tragédiája, az orvos- és elmeszakértők szerint megállapíthatóan Piroska anyja, az ügy másodrendű vádlottja, Jancsó Borbála életvitelének következménye. Miután a halálos ítéletet 1954. december 12-én végrehajtották a szolnoki börtön udvarán, az eseményről tudósító Szolnok Megyei Néplapban „Beteljesedett” címmel csupán ennyi volt a tudósítás:
És beteljesedett az ítélet. Elpusztult a földről a dolgozó, szerető, törekvő társadalmából az emberi dúvad!
Hírportálunk e szörnyű rémtettekről bővebben 2015-ben készített riportsorozatot.
„A martfűi rémet”, aki egyébként tiszaföldvári volt, 1968. december 1-én akasztották kötélre. Kovács Pétert az utolsó gyilkossága után fogták el, és ítélték halálra, addig az igazi sorozatgyilkos helyett egy Kirják János nevű, ugyancsak tiszaföldvári férfi ült börtönben tizenegy esztendőt.
Forrás: MNL JNkSz Vm Levéltára
Sopsits Árpád A martfűi rém című filmje egy nagyon izgalmas és látványos kor- és kórtörténet. A film az 50-es, 60-as évek megbetegített társadalmának nem túlzó vetülete, illetve egy beteg tagjának tízéves ámokfutását tárja fel.
Hírportálunk a martfűi rém igaz történetét egy hatrészes, a peranyagok eredeti írásos és képes dokumentumokkal hitelesített cikksorozatban közölte e 2018-ban.
A Szolnok Megyei Bíróságon 1984. április 17-én kezdődött a hétesztendős szolnoki Nagy Mariann 1983. október 25-i meggyilkolásával vádolt Magda János büntetőügyének tárgyalása, és a felsorakoztatott tanúk és szakértők meghallgatása után már június 5-én megszületett az ítélet. Magda Jánost a Szabó Péter vezetőbíró öttagú tanács bűnösnek találta, és – mint többszörös visszaesőt – aljas indokból és különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés miatt halálra ítélte.
Forrás: MNL JNkSz Vm Levéltára
Magdát ebben az emberölési ügyben felmentették, viszont évekkel később egy másik gyilkosság miatt első fokon elítélték, ám nem élte meg a végső döntést. A Legfelsőbb Bíróság jogerős ítélete előtt ugyanis az akkor 57 éves férfi 1992 decemberében a cellájában felakasztotta magát. Ám még mielőtt megfulladt volna, az őrök levágták a kötelékéről. Végzete mégis beteljesült, hiszen Magda János a szeretet ünnepén, 1992. december 24-én heveny, fullasztó tüdőgyulladásban elhunyt…
Magda János történetét 2023-ban dolgoztuk fel részletesen.
Forrás: MNL/Archívum
A szolnoki börtön, a mai nevén Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Büntetés-végrehajtási Intézet udvarán sok elítéltek akasztottak fel. Legtöbbször az az ifj. Bogár János állami ítélet-végrehajtó teljesítette itt is a „hóhérmunkát”, aki a nyilas vezér Szálasi Ferenccel, valamint Nagy Imrével és társaival „hivatalosan” végzett…
Huszonöt éve törölték el, ma újra felmerül a halálbüntetés visszaállítása
A halálbüntetés intézményét 1945 után kiterjesztették politikai, gazdasági és tulajdon elleni bűncselekményekre is. Különösen sok ilyen ítélet született a koncepciós perekben és az 1956-os forradalmat követő megtorlás során: 1956 és 1961 között 277 embert végeztek ki. Közülük sokakat köztörvényesként ítélték el. Az 1945 és 1988 között eltelt 43 évben több mint 1200 embert végeztek ki, 90 százalékukat 1961 előtt.
Az eltörlését megelőző negyed évszázadban a halálbüntetés alkalmazása jelentősen csökkent: az 1963 és 1988 közötti 25 évben 102 jogerős ítéletet hajtottak végre.
Magyarországon a halálbüntetést 1990-ben törölték el. A még korábban kiszabott, de végre nem hajtott halálbüntetés a köztársasági elnök kegyelmével életfogytiglani büntetésre változott.
