Gáspár István: nem csak most, egész évben fontos a rászorulók segítése

– Hogyan készül a közelgő ünnepre? Mi a legfontosabb önnek karácsonykor?

– Elsősorban az oda vezető út. Ez ugyanis mindig fontosabb, mint maga az ünnep, hiszen a karácsony olyan lesz, amilyen az advent volt. Tehát, ha az adventi időben elúszunk a munkában, valószínűleg a karácsony is munkaszerű lesz. Krisztus születéséhez közeledve, sokat jelentenek számomra a roráte szentmisék, ahová rengeteg gyerek jön. Ezen alkalmak után együtt reggelizünk, játszunk és a gyerekek innen mennek az iskolába. Engem ezek a pillanatok sodornak az előkészületek felé.

– Nagyon gyakori ilyentájt, hogy az egyház jótékonysági akciókat szervez a rászorulók megsegítésére. Önöknél van-e most hasonló kezdeményezés?

– Örömmel mondhatom, hogy újjáalakult a karitász csoportunk, és reménykeltő a munkájuk. Mindig is tartottam a kampányszerű adománygyűjtő akcióktól, akár így karácsony táján is. Merthogy ilyenkor sokan „letudják” a szegények segítését, az ajándékozást. A karitásznak viszont éppen az a feladata, hogy ne csak a mostani időszakban segítsék a rászorulók támogatását, hanem egész évben. Természetesen van lehetőség arra, hogy most is eljuttassuk felajánlásainkat számukra. A szentmisék után és a plébánián, nyitva tartási időben tudjuk azokat átvenni.

– A hívő ember ezekben a napokban többször gondol a Megváltó születésére, és rendre felsejlik bennünk a régi karácsonyok emléke...

– Mindannyian keressük a múltbéli karácsonyok illatát és érzéseit, melyeket szívesen idézünk vissza. Ropog a talpunk alatt a hó, amikor az éjféli misére megyünk, és még sok hasonló életképet lehetne említeni. Ám a Jóisten nem egy valamikori karácsonnyal akar megajándékozni bennünket, hanem itt és most tenné meghitté az alkalmat. Biztosan mindannyiunknak volt elrontott szentestéje, karácsonya. 

A mai világban gyakran sietünk, hogy minden meglegyen, és sokszor csak arra marad idő, hogy a rohanás közepette még egy nagyot veszekedjek a szeretteimmel. 

– Ha a lényegre figyelünk, akkor lehet hogy nem ragyog majd úgy a lakás, és nem készül el minden, amit akarunk, de hogy ott lesz a szívünkben az igazi szeretet, az egészen biztos.

– A karácsony az idők során anyagias ünneppé vált, a külsőségek gyakran elterelik a valódi értékéről a figyelmet. Lehet még anyagiasság nélkül őszintén, és tiszta szívvel megélni ezt az alkalmat?

– Alapvetően az ajándékozással nincsen semmi baj. Azzal sincs, hogy ilyenkor finomakat szeretnénk enni és inni. Sőt, még az is helyénvaló, hogy meglátogatjuk a rokonokat. Ezek mind jó dolgok. A problémát inkább az jelenti, ha ezek átveszik az ünnep helyét. Vagyis, az ajándék, a takarítás és a sütés-főzés lesz az első. Mindeközben pedig a lényeg elveszik, azaz, hogy Isten egészen közel jön hozzánk. 

Adventnek van egy „másik neve”, méghozzá az, hogy lassíts! 

– A karácsony előtti napokban tudatosan álljunk meg, és koncentráljunk arra, ami igazán fontos. Hadd említsek egy példát. Legtöbbünknek van otthon adventi koszorúja. Megdöbbentő, hogy az aprócska gyertyalángjainak mekkora ereje van: estéről estére maguk köré tudnak gyűjteni egy egész családot. Azt gondolom, a lényeg valahol itt kezdődik...

– Hogy látja a mostani adventet a koronavírus-járvány tükrében?