Egyre több Szolnok megyei közmunkás talál állást a jobban fizető cégeknél

– Ősszel elültettük a palántákat, hétről hétre fejlődtek, a napokban pedig már virágba borultak – mutatja a fólia alatti eperültetvényt Uhrin Erzsébet közfoglalkoztatott, Tiszapüspökiben.

A településen idén először próbálkoznak a bogyós gyümölccsel, a helyi piacon értékesítik majd. Hamarosan pedig a paradicsom- és paprikapalántákat is elültetik.

Emellett folytatódnak a térkőgyártási és az utak karbantartási munkálatai is, közmunkában. Csakhogy, míg tavaly százhúsz, idén már csak hatvan dolgozóval. Sokan a munkaerőpiacon találtak állást, a közmunkásbértől jóval több pénzt kereshetnek így.

– Az egyik szemem sír, a másik nevet – mondja a település polgármestere. Bander József szerint örömteli, hogy a lakosok egyre nagyobb számban találnak maguknak munkát, másrészt viszont így egyre szűkül a mozgásterük, például a tervezett fűrészüzemet sem indítják be.

– Visszahúzódunk egy olyan szintre, hogy hasznos munkát végezzünk, de nem feltétlenül termelésközpontút, a nagybani piacra ugyanis nem tudunk betörni.

– Mivel kistelepülés vagyunk, szükség van a közmunkára is, mert vannak olyanok, akik családi okok miatt máshol nem tudnának elhelyezkedni – tette hozzá Bander József.

– Amikor nálunk elindult a közfoglalkoztatás, még több mint kétszázan dolgoztak benne – mondja Kazinczi István, az ezerhétszáz lakosú Tiszatenyő polgármestere. A település mintaprogramjának néhány éve még a csodájára jártak. Csakhogy változtak a körülmények.

– Az elképzelésünk az volt, hogy minél több munkahelyet teremtsünk, ezzel kenyeret tegyünk a programban dolgozó emberek asztalára. Fő célunk az értékteremtő munka megteremtése és a teljes körű helyi foglalkoztatás volt.

– Magas szinten csináltuk, de arra senki nem számított, hogy ilyen rövid idő alatt ez a foglalkoztatási forma a térségünkben ennyire nem lesz vonzó.

– Mostanában egyrészt a munkaerőkereslet-növekedés, valamint a közfoglalkoztatott és a garantált minimálbér közötti különbség miatt egyre több ember elment dolgozni más munkahelyekre.

– Így abba a helyzetbe kerültünk, hogy jelenleg már csak ötven közfoglalkoztatottunk van. Tőlünk a végzettséget szerzők szinte mind elmentek, ezért vannak olyan üzemeink, melyeket idén már ki sem tudtunk nyitni. Ilyenek a savanyító és a szikvízüzem is.

– Attól rettegünk, hogy a meglévők, mint az állattartó telepeink, a szarvasmarhatartó telep, a sertéstelep és a sajtüzemünk is nehogy erre a sorsra jusson – mondja a településvezető, aki szerint lehetőséget kellene adni az önkormányzatoknak az állam által finanszírozott közmunkásbér a bevételek terhére történő kiegészítésére, mert jelenleg ez tilos.

– Egyik napról a másikra nem lehet a közfoglalkozta­totti munkahelyeket átalakítani piaci foglalkoztatóvá – vélekedik Kazinczi István.

– A támogatások miatt fenntartási kötelezettségeink is vannak, amit – ha nincs közfoglalkoztatásban dolgozni akaró személy – akkor csak emelt bérrel, az önkormányzat terhére lehet megoldani.

– Legalább három-négy évre lenne szükség ezen foglalkoztatási forma kivezetésére, ami alatt eldől majd, hogy az önkormányzati fenntartású üzem nyereséges, vagy veszteséges.

– Ha nyereséges, akkor maradjon meg a településnek, úgy, hogy azt át tudja vinni egy önkormányzati kft.-be. A szociális szövetkezet az önkormányzat számára ugyanis nem biztonságos megoldás, valamint a dolgozók sem merik vállalni annak kockázatát – tette hozzá a polgármester.

Szelevényen is komoly gondot okozott a közfoglalkoztatottak elvándorlása. Míg korábban akár negyvenen is voltak, mára alig tizenöt közmunkás maradt a településen, akik elsősorban a juhászatban dolgoznak és a község tereprendezésében vesznek részt.

Pánczél Ferenc polgármester elmondta, a legtöbben Kecskemétre, Szentesre, illetve Kunszentmártonba járnak át dolgozni, sikerült ugyanis a vállalkozói szférában többszörös bérért elhelyezkedniük, mint amennyi a közmunkásfizetésük volt.

A polgármester hozzátette, hogy a kistelepülésen a közfoglalkoztatottak java része hölgy, főleg nyugdíj előtt állók vagy éppen kisgyermekes anyukák. Szakmunkás alig akad már közöttük, hiszen ők azok, akik leghamarabb el tudnak helyezkedni.

A polgármester szerint pár éven belül vagy teljesen eltűnnek majd a közmunkások vagy pedig átalakul a közfoglalkoztatási rendszer. Addig is a községnek folyamatosan fel kell vagy kellett adnia az évekkel ezelőtt, főleg a START-programban végzett különféle feladatait.

Ilyen például a dohány termesztése, amely néhány esztendőn keresztül Szelevény egyik legsikeresebb mezőgazdasági vállalkozása volt.

Tiszajenőn is minden önkormányzati karbantartási munkát közfoglalkoztatottak végeznek, a fűnyírástól a parkrendezésig. A mostani programban kilenc közmunkás foglalkoztatására kaptak támogatást, ám valójában már csak heten dolgoznak, ketten ugyanis időközben állást találtak.

Puskás Béla polgármester elmondta, ez jelenleg még nem okoz problémát, a zöld területeken még nincs sok tennivaló, inkább a nyári időszakban érzik a munkáskéz hiányát.

Örményesen nem bánják, amiért lecsökkent a létszám

– Szerencsére tavalyhoz képest öttel csökkent a közmunkások száma – mondja Török Tamás, Örményes polgármestere. – Nagyon örülök neki, hiába sérül így a közmunkaprogram.

– Próbáltunk olyan beruházásokat indítani, ami elősegíti a gépiesítés lehetőségét is. Például a fólia alatti zöldség, növény termeléséhez vásároltunk egy kertészeti kistraktort.

– Éppen azért, hogy ha esetleg megcsappan a munkaerő, akkor még egy jó darabig fent tudjuk tartani a termelést. Ez ugyan csak bizonyos mértékű elvándorlás esetén működik, nagyobbnál szűkíteni kell a programokat. Ez nemsokára az építőipari és mezőgazdasági munkák miatt tavasszal itt is előfordulhat – tette hozzá a polgármester.