Száznegyven esztendeje indult az első hajójárat a Körösön

Az éppen száznegyven éve indult „Petőfi” nevű hajó útjáról a Békés megyei Közlöny korabeli száma a következőket írta:”…A hajónak sok nézője volt. Gyomáról nevezett napon délután öt órakor indult el.

A hajó fel volt koszorúzva, de nem csak holt, hanem élő virágokkal is, a mennyiben Gyoma intelligens hölgykoszorúja a hajón igen szépen volt képviselve. Az urak is kitettek magukért, különösen a vashídig, itt a gőzhajó megállt és többen kiszálltak…”

Merényi-Metzger Gábor: „A Petőfi csavargőzös a Hármas-Körösön” című tanulmányában – mely megtekinthető az interneten – részletesen leírja az első rendszeres gőzhajójárat történetét, amely azonban sajnos alig egy évet élt meg. (A kishajó eredetileg legnagyobb tavunkon dolgozott, „Balaton” néven. Onnan hozták át a Körösre, és új nevet kapott!)

A hajóval ugyanis egyre több baj fordult elő: többször megfeneklett vagy a gőzgép mondta fel a szolgálatot. Így végül a csavargőzöst 1879. június 25-én elvitték a folyóról.

A Körös mentén élők azonban nem adták fel a hajózás gondolatát. Egy nagyszabású terv keretében Tiszalöktől Mezőtúrig hajózható vízi utat kívántak létesíteni, melynek keretében több duzzasztóművet és hajózsilipet terveztek.

A Hármas-Körös torkolatától néhány kilométerre már 1904-ben elkezdték építeni a Bökényi duzzasztóművet. A békésszentandrási vízlépcsőt pedig 1942. október 15-én helyezték üzembe.

A folyón azonban ezt megelőzően is közlekedtek nagyobb merülésű hajók és uszályok, hiszen Soós László kunszenti borbély 1927-ben egy amatőr felvételt készített a Körösön uszályt vontató gőzhajóról. Ilyen előkészületek után 1943. augusztus 15-én megindult a rendszeres forgalom Csongrád, Mezőtúr és Békés között.

Délután a „Hortobágy” futott be a mezőtúri kikötőbe, másnap délelőtt pedig a kétszáz utast befogadó „Délibáb” motoros hajó. A teherforgalmat külön bonyolították le az „Irén” nevű vontatóhajóval.

A háború azonban közbeszólt, 1944. szeptember 1-én ismét megszűnt a hajózás a Körösön. A fegyverzaj elültével ismét újjáéledt a folyami hajózás a Tiszazugban.

A Magyar Folyami és Tengerhajózási Részvénytársaság ismét újjáélesztette járatait, 1949. május 8-án megjelent a folyón a „Délibáb” egy másik csavargőzös kíséretében.

A mezőtúri kikötőben kisebb ünnepséget is tartottak. De ez a személyszállítási megoldás a vízen sem volt hosszú életű. A múlt század második felében eltűntek a kofákkal és a teli kosarakkal megrakott vízi járművek.

Néhány éve azonban ismét feltámasztották a vízi közlekedést a Körösön. 2013-tól ugyanis a turisták megint igénybe vehetik a Szarvas és Gyomaendrőd között közlekedő sétahajót.

Felrobbantották a németek, elsüllyedt a kis gőzös

A korábbi Petőfi gőzös további története kalandregénybe illik. A Körös folyót elhagyva, a Duna hullámai ringatták tovább, többször átalakították, nevet és gazdát cserélt.

Emlegették „Mohácsnak”, „Alexandrának”, „Irmának”, majd a keveset mondó „FK-312” nevet adták neki. 1893-ban korszerűsítésen esett át, a gőzgépet felújították és új kazánt is kapott.

A második világégés idején a visszavonuló német csapatok felrobbantották, és elsüllyesztették a Dunán, az ausztriai Aggsbachnál. 1951-ben kiemelték, és Magyarországra szállították.

Ezután a Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat (FOKA) tulajdonába került, ahol két év múlva motoros vontatóhajóvá alakították. Hosszú szolgálati idő után, 1978-ban selejtezték, de 1981-ben, egy példaértékű összefogás következtében visszakerült a Balatonra.

Néhány évig vendéglátóegységként működött, majd 2012-től helyreállított formájában és eredeti nevén „Balaton” csavargőzösként tekinthetik meg az érdeklődők Balatonbogláron.