Hagyománnyá érett a helyi legendán alapuló nagykörűi vetélkedő

A cseresznyefalvi tiszai szabadstrandon az elmúlt szombaton megrendezett „Az év révészlegénye és -leánya” elnevezésű sorversenyre idén mintegy félszáz önjelölt kiskompos nevezett.

A helyi diákokon kívül neveztek még gyerekek a fővárosból, de még a neves fürdővárosból, Hajdúszoboszlóról is. Továbbá Szolnokról, Besenyszögről és még a Tisza túlpartjáról, Fegyvernekről is érkeztek fiatalok a rendezvényre.

A szervező Nagykörűi Közösségépítő Egyesület nemenként öt-öt korosztályban mérettette meg a révésztanoncokat, akik a Tisza-parti fövenyen a nyárfabotokkal, fűzfavesszőkkel kijelölt pályán csúsztak, másztak, ugráltak, futottak, bukfenceztek a homokban.

A lelkesedés eredménye, hogy ezúttal is mindenki, mind az ötven ifjonc révészlegény és -leány az élen végzett, így a civil szervezet minden, a célba ért, kimerült indulónak egyaránt adott emléklapot, könyvet, édességet és játékot is.

S hogy milyen szomorú helyi legendája van e jelenkori vidám vetélkedőnek? Berze-Nagy Ilona író, helytörténész, a még nevesebb néprajztudósnak, Berze-Nagy Jánosnak az unokahúga jegyezte le az ide vonatkozó mondát.

Aszerint a tatárjárás idején még máshol helyezkedett el a település, még száraz lábon állt a most a Tisza alatt málló bencés monostora is. Egyszer csellengő tatárhorda érkezett a Tisza túloldalára, akik át akartak jönni a folyón.

A helyiek a gyermekeket, az asszonyokat és lányokat a közeli bereknádasba menekítették. Eközben a révész, akinek nem akaródzott átkompolni a tatárokat, húzta, csak húzta az időt, hogy a körűiek el tudjanak menekülni.

Arra vette rá a tatárokat, hogy a két part között húzódó kötelet fogják meg, s úgy húzzák magukat a folyón átellenbe, mert komp az nincs, és az erre járók is így szoktak átkelni a Tiszán.

A legenda szerint a tatárok egyenként belekapaszkodtak a kötélbe, vagy százan lehettek, s amikor a folyó közepére értek, a révész elvágta a sodronyt, s a horda egytől egyig a vízbe fúlt.

Nagy becsülete lett a bátor révésznek, de csak egy darabig, mert nem sokkal később egy másik tatárcsapat átkelt valahogy a Tiszán, megölte a révészt, s a bencéseket, felgyújtották a nádast, amelybe bentégtek a szüzek, akik Illés napja éjszakáján minden évben visszajárnak, hogy eltáncolják menyasszonyi táncukat…