Magashegyi kiképzésen jártak a szolnoki helikopterbázis pilótái

A magashegyi környezetben az időjárási jelenségek – mint amilyen például a légmozgás – sajátosságai és gyors változásai a tapasztalt személyzetektől is folyamatos összpontosítást követelnek.

A végrehajtás során a kétnapos elméleti felkészítés minden elemét gyakorolni lehetett és kellett. Soltész István százados első tapasztalatai szerint a pilóták számára a szélnyírás, illetve a horizont hiánya jelenti a legnagyobb kihívást.

Ezek a problémák önmagukban is jelentős kihívást tartogatnak a repülőgépeket, helikoptereket irányító pilótáknak, technikusoknak. S nem csupán a katonai, hanem a polgári repülés területén is. Ilyen viszonyok között a fedélzeti technikusoknak kulcsszerepük van.

A leszállás előtti utolsó métereken ők adnak információt a gép leszállóhelyhez viszonyított helyzetéről, ami nélkül gyakorlatilag lehetetlen lenne a biztonságos földet érés.

Az ilyen összetett feladatok végrehajtásához a legénység minden tagjának precíz, összehangolt együttműködése szükséges.

A kiképzések folyamán a leszállóhely kiválasztására és nagy tengerszint feletti magasságon történő leszállás (mint például hegygerincen, fennsíkon, kiszögellésen, vagy éppen egy hegytetőn) gyakorlására volt ezúttal lehetőség.

Mégpedig a Magyarországon nem tapasztalható terep-, illetve magaslati viszonyok között. A csapat parancsnoka, Oláh Gábor őrnagy, aki harmadszor vett részt a programban, már több afganisztáni misszióban (AAT, RSM) alkalmazta az itt tanultakat.

Ezúttal kiképző pilótaként volt jelen, és elmondta: a speciális tapasztalatok és a megszerzett készségek a gépszemélyzet minden tagját magabiztosabbá és felkészültebbé teszik.

Idén egyébként összesen három-három helikoptervezető és fedélzeti technikus szerzett értékes tapasztalatokat a magashegyi repülés sajátosságairól – tudtuk meg a honvedelem.hu-n található beszámolóból.