2018.09.17. 13:53
Négy évtized alatt ötezerrel csökkent a város lakossága
Az alacsony születésszám és az elvándorlás miatt a népességfogyás országos tendencia, ami alól Jászberény sem kivétel. A szülőhelyüket elhagyó fiatalok elsöprő többsége a jobb megélhetés reményében keres új otthont, közülük nagyon sokan új hazát is – hangzott el a minap egy jászberényi fórumon. Amíg a következő generációk nem látják egzisztenciális lehetőségeik bővülését, a folyamatot aligha lehet megállítani.
Képünk csak illusztráció.
Fotó: Shutterstock
A témáról dr. Sebők Balázs főiskolai docens tartott előadást néhány nappal ezelőtt a Jász Múzeumban. A jászberényi előadó, a városba érkezett német vendégeknek szóló tájékoztatón rámutatott, Magyarországon annak ellenére magas az elvándorlók aránya, hogy továbbra is kevés gyermek születik, de magas a felkínált álláshelyek száma.
Az elmúlt időszakban egyre többen próbálnak szerencsét külföldön. Évtizedek óta a legtöbb magyart Németország, Ausztria, illetve Anglia fogadja. Becslések szerint a világ különböző országaiban összességében 637 ezer magyar él – idézte Sebők Balázs egy 2016-os felmérés adatait –, az Európai Unió országaiban ebből 460 ezren telepedtek le.
A kivándorlók elsöprő többsége különböző egzisztenciális okokat említett, amikor külföldre távozásának indokát firtatták a kérdezők.
Érdekesség, hogy a több mint hatszázezer emigrált magyarhoz képest – ami a hazai népesség 6,5 százaléka – más kelet-európai országokból, főleg a szovjet utódállamokból és a Balkánról ennél nagyságrendekkel többen távoztak, nem egy esetben az ország lakosságának húsz százaléka is elhagyta szülőföldjét.
Kirívó eset a kilencvenes években háború sújtotta Bosznia és Hercegovina, ahonnan a népesség negyvenhárom (!) százaléka távozott.
A népességfogyást azonban leginkább a születések számának csökkenése táplálja. A nyolcvanas évek eleje óta hazánk lakossága mintegy kilencszázezer fővel csökkent. Nagyarányú volt Jászberény lakosságszámának fogyása is.
Négy évtized alatt nagyjából ötezer fővel lett kevesebb a város lélekszáma, ami ma huszonhatezer-négyszáz főt számlál.
Dr. Sebők Balázs elmondta, hogy az elvándorlás visszaszorítása, a fiatalok megtartása összetett folyamat lehet. Meglátása szerint leginkább az egzisztenciális biztonság növelésével, magasabb fizetések biztosításával, a lakáshoz jutás lehetőségeinek növelésével lehetne elérni.
Ugyanakkor fontos a családi kötelékek erősítése, a hazaszeretetre nevelés és nem utolsósorban a kulturális és szórakozási lehetőségek bővítése.
Még jelentősebb lett volna
Magyarország lakosságszámának csökkenése még jelentősebb lehetett volna, ha 1989 után nem növekedett volna a bevándorlás aránya hazánkban – mutatott rá dr. Sebők Balázs.
A kilencvenes évek elején jellemzően az első világháború után elcsatolt területekről érkezett jelentős számú határon túli magyar az országba. Az ő beilleszkedésük zökkenőmentes volt.