A szomszédos megyékbe és azokból ide is sokan költöztek

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, tavalyi adataiból kiderül, hogy a megyeszékhely és az egész megye lakossága hogyan változott a költözködések miatt. Ez alapján Szolnok népessége az állandó el- és odaköltözők miatt összesen 226 fővel csökkent – derül ki az Ingatlan.com hírportálunknak küldött elemzéséből.

– Ha az ideiglenesen oda- és elköltözőket, illetve visszaköltözőket is beleszámoljuk, akkor a csökkenés minimális, tizenkét fő – tette hozzá Balogh László, a portál vezető gazdasági szakértője.

A KSH adatai alapján az elemzés rávilágít, összességében tavaly a megyéből elköltözők és az ide beköltözők egyenlege negatív. Mivel többen költöztek el a megyéből mint ahányan ide jöttek, így emiatt összesen 1209 fővel csökkent szűkebb hazánk lakossága.

A megyei adatok arról is tanúskodnak, hogy az elköltözők jelentős része Budapestet (1252 fő), valamelyik Pest megyei (1097 fő) vagy Heves megyei (399 fő) települést vette célba.

Szűkebb hazánkba a legtöbben Pest megyéből érkeztek, egy híján kilencszázan. Budapestről ennél jóval kevesebben költöztek megyénkbe, 759-en, Heves megyéből pedig négyszázan választották szűkebb hazánkat új otthonuknak.

– Az ideiglenes költözőket is ideszámítva, ugyanez az erősorrend az ideiglenesen el- és odaköltözők, valamint a visszavándorlók tekintetében, azzal a különbséggel, hogy a Jászkunságba költözők leggyakoribb megyéinek első és második helyén Budapest és Pest megye áll, pont fordítva, mint az állandó költözők esetén – részletezte Balogh László.

Az adatokból az is kitűnik, hogy Békés megyébe Csongrád és Budapest után szűkebb hazánkból érkeztek a legtöbben, közel háromszázan. A Heves megyébe költözők negyedik leggyakoribb megyéje pedig szintén a Jászkunság.

Országos viszonylatban a legtöbben Budapestre és Pest megyébe költöztek, több mint 32 ezren és közel 35 ezren, majd Fejér megye következik, ahová több mint 6 ezren érkeztek, a negyedik pedig Győr-Moson-Sopron megye, több mint 5 ezer fős eredménnyel.

– Egy ismerősöm se költözött még el a megyéből. Külföldre már kitelepültek, de az országon belül, például más megyébe vagy esetleg a fővárosba még nem – mondta hírportálunknak a szolnoki Orsolya.

– Olyan viszont van, aki a szomszédos Csongrádba ment. Az egyik barátnőm Szegedet választotta új otthonának, ő ott talált munkát, dolgozni ment a csongrádi megyeszékhelyre.

A jászberényi Bencének viszont van olyan rokona, aki a megyéből költözött az ország nyugati felébe, Sopronba, illetve Győrbe.

– Az ismerősök, barátok és a család nagy része viszont itt maradt, itt él Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Én is itt tanulok, jelenleg nem is tervezem, hogy később máshová költözöm, de ez majd attól is függ, hogy mit hoz a jövő, milyen lehetőségeim adódnak – mondta Bence.

Többször volt már nagyobb ki- vagy betelepülés

A megyénket érintő lakosságmozgás nem csak napjainkra jellemző. A gyakori háborúk vagy gazdasági okból többször volt nagyobb ki- vagy betelepülés ezen a tájon. A Rákóczi-szabadságharc idején például szinte az egész Nagykunság a fejedelem rakamazi birtokaira húzódott a háborús pusztítások elől.

Ugyanennek az évszázadnak a végén pedig a jobb élet reményében a bácskai, délvidéki puszták betelepítésére távoztak sokan erről a tájról. Ők alapították az ottani Bácsfeketehegy, Bácskossuthfalva, Pacsér és Piros településeket, melyek lakói még a második világháború előtt is tartották a kapcsolatot az őshazával.

A nagy népmozgásoktól függetlenül sokakat pedig a redemptio után az itteni kiváltságok vonzottak erre a tájra.