Egy B-17-es amerikai bombázó maradványai kerültek a RepTárba

A roncsot – ahogyan egy korábban Szolnokra került, szintén második világháborús B-24-es Liberator bombázó repülőgép maradványait is – tavaly Tökölnél, a Duna medréből mentették meg a kutatók. A most kiállított B-17-es bombázóról Magó Károly roncskutató mesélt hírportálunknak.

Az amerikai 15. Légi Hadsereg 1944. április 3-i budapesti szőnyegbombázásával vette kezdetét az a Magyarország elleni pusztító légi offenzíva, amely a háború viszontagságaitól addig megkímélt hátországot először szembesítette a háború borzalmaival. A vasúti hálózat, az olaj-, valamint a hadiipari üzemek megsemmisítését célzó bombázó hadjárat 1944 júliusában érte el a legintenzívebb szakaszát.

A már említett B-24-es amerikai harci repülőgépet ekkortájt lőtte le a magyar légvédelem: 1944. július 30-án az amerikai 15. Légi Hadsereg 485. Bombázó Csoportja a tököli Dunai Repülőgépgyárat támadta. Frank Wodzinski főhadnagy B-24G típusú repülőgépét a cél felett eltalálta a légvédelem. A bombázó függőlegesen zuhanni kezdett, majd becsapódott a Dunába. A zuhanást a legénységből egy ember élte túl.

A másik gép, a négymotoros B-17-es roncsának megmentésénél ugyancsak a Magyar Roncskutató Egyesület, valamint az MH. 86. Szolnok Helikopter Bázis tagjai működtek közre. Magó Károly, a helikopterbázis zászlósa, roncskutató lapunknak elmondta, a tavaly nyári művelet után e gép maradványait is – akárcsak a B-24-est – a RepTár Szolnoki Repülőmúzeumba szállították, ahol, egyelőre ideiglenes helyükön, immáron mindkét amerikai bombázó maradványait megtekinthetik a látogatók.

– Mészáros Róbert és Radnó György amatőr roncskutatók július közepén vették észre a Duna vizéből kiálló főfutót. Felfedezésükről azonnal értesítették Szi­lágyi Tibort és engem, hogy segítsünk a roncs méltó helyen történő kiállításában. Ennek helyszínéül a szolnoki RepTár-at választottuk – mondta Magó Károly, aki történelmi háttérmagyarázattal is szolgált:

– A második világháború idején a Honvéd Repülő Kísérleti Intézet (RKI) vizsgálta meg azokat a repülőgépeket, melyeket a Magyarország elleni éjszakai és nappali támadások során lelőttek. Az RKI elsődleges feladata a repülőgéptípusok beazonosítása volt. Abban az esetben, ha a roncsot katonai szempontból értékesnek ítélték, akkor beszállították a legközelebbi repülőtérre, kiértékelésre. A roncsok segítségével lehetőség volt az ellenséges repülőgépek vizsgálatára, amit a honi légvédelem a későbbiekben hasznosítani tudott. Azok a roncsok, melyekre az RKI nem tartott igényt, a helyszínen maradtak, és a honvédség vagy a csendőrök őrizték elszállításukig – magyarázott a zászlós, majd ekképp folytatta:

– Az RKI 1944. szeptember 26-án levelet írt a Weiss Mandfréd-gyár igazgatójának, Szmink Viktornak, melyben tájékoztatta, hogy negyvenkilenc darab olyan repülőroncs van az ország területén, melyet nyersanyag-hasznosításra átadnak a gyárnak. Ezen a listán szerepel egy B-17-es roncs is, amely Makádon zuhant le, 1944. július 30-án. A 2018 augusztusában megtalált repülőgépdarabok minden bizonnyal ebből a gépből származnak, mivel a Duna rendkívül alacsony vízállása miatt Kulcs és Makád között került elő a mederből. A roncs teljes történetének kiderítése további kutatást igényel – hangsúlyozta Magó Károly.

Orrban volt „gyenge” ez a fajta nehézbombázó, a repülő erőd

A B-17 Flying Fortress (magyarul „repülő erőd”) bombázót 1934-ben fejlesztette ki a Boeing cég az amerikai légierő számára. Az első repülési próbák 1935-ben, gyártása a következő évben kezdődött meg. A repülőgépből több mint tizenkétezer darabot készítettek.

A védelmi rendszer gyenge pontja az orr-rész kialakítása volt. Kitapasztalása után a német vadászgépek rendre a szembetámadás taktikáját választották. Amennyiben a repülőgép dugóhúzóba esett, gyakorlatilag nem lehetett belőle kivenni, és nem lehetett elhagyni sem a centrifugális erő miatt.

A gyártó csak ötszáztíz kilométer/óra sebességig garantálta a repülőgép repülés közbeni épségét, ezzel együtt erős szerkezete miatt jobb sérülésállósággal bírt a B-24-es Liberatornál.

A leghíresebb B-17-es repülő az 1990-ben filmre is vitt (1943-as történéseket dolgoz fel az alkotás) Memphis Belle volt, mely elsőként érte el a huszonöt bevetést úgy, hogy mindegyikről veszteség nélkül hozta haza legénységét.