2019.03.07. 12:45
Hamar kinyílik a világ, ha az ember megtanul angolul beszélni
Vaskos szótárak, többórás hanganyagok és érthetetlen nyelvtani szabályok.
Legyen szó bármilyen nyelvről, sokaknak ezek jelentik a nyelvtanulást. Bevallom, hazudnék, ha azt állítanám, sosem gondoltam így a nyelvekre.
Aztán jöttek az egyetemi évek, s minden egy csapásra megváltozott. A kurzusokon iráni, portugál, német, török és ki tudja még hány nemzet fiával és lányával hozott össze a sors. Akikkel, ha tetszett, ha nem, valahogy meg kellett értetnem magam.
Az angol ígérkezett a legkönnyebb megoldásnak, elvégre azt mindannyian jól ismerték. Mígnem eldöntöttem, legalább úgy szeretnék beszélni, mint ők. Mondanom sem kell, hamar kinyílt a világ, s nem volt olyan külföldi barátom, akivel ne tudtam volna órákig beszélgetni.
Megyénkben is jól látszik a tendencia, hogy rengeteg diák választja az angolt, és környékünk általános iskoláiban is mintegy hétezren tanulják azt.
Bár emellett alaposan lemarad a többi európai nyelv, mégis bármelyik ismerete hasznunkra válhat. Néhány éve például egy szolnoki csoporttal tévedtünk el Madrid belvárosában.
Angolul mindannyian jól beszéltünk, ám a rendőr, akinek a segítségét kértük, csak spanyolul és franciául beszélt. Hiába volt köztünk mindenki „perfekt angol”, csak egyikünk, a franciául tudó társunk értette meg magát a rend őrével.
Azt hiszem, bármennyire is az angol a Jászkunság domináns idegen nyelve, ne mondjunk nemet a többire sem!
Ezek után ugyanis lehet, hogy egy családi nyaralás vagy egy üzleti út során éppen mi leszünk azok, akik egy másik nyelv ismeretével kihúzzuk a bajból a körülöttünk lévőket.