JÁSZKUNSÁG

2019.04.29. 20:00

Horthy titokzatos nagymamájának történetét derítették fel

Különös történetet derített fel és adott közzé a megyei levéltár Zounuk évkönyvében dr. Cseh Géza főlevéltáros. A szerteágazó história szerint a Harmadik Birodalom vezetői egyik nagyszülője származásával próbálta befolyásolni Horthy Miklós kormányzót. Erről a sikertelen akcióról beszélgettünk a tanulmány szerzőjével.

Szathmáry István

Sikerült kiderítenem a kormányzó nagyanyjának azonosságát egy neves bécsi színésznővel, mondja dr. Cseh Géza.

Fotó: Csabai István

– Úgy tudom, hogy az ön által ismertetett ügy elég régen került nyilvánosságra...

– Igen, még 1939 elején pattant ki, amikor a németek először próbáltak politikai okból fogást keresni a kormányzón. A Kanadai Magyar Munkás című baloldali lapban ekkor jelent meg egy meglepő írás Horthy Miklós származásáról. A kormányzót következetesen támadó emigráns újság arról tudósított, hogy a németek és a nyilasok állítása szerint anyai nagyanyja zsidó volt. Ezzel a váddal akkoriban a német érdekszférához tartozó országokban bárkit ellehetetleníthettek, ami különös súlyt adott a kijelentésnek.

– A lap honnan vehette az értesülését? Jöhetett ez akár Németországból is?

– Nem zárható ki, mert az újság Európából szerezte információit. Pont akkor hozták ezt nyilvánosságra, amikor Horthy lemondatta a németek által számon tartott Imrédyt a miniszterelnökségről. A dolog érdekessége, hogy Imrédynél pont dédanyja napvilágra került kifogásolható származása volt az indok, s magának a lapnak a főszerkesztője, Lukács J. György is zsidó volt. Ettől függetlenül a németek használhatták újságját csaliként. Az biztos, hogy a hír németországi megjelenésére eddig nem sikerült rábukkannom.

– Úgy tudom, Ön pontosan azonosította a kormányzó szóban forgó felmenőjét.

– Igen, bár nem volt egyszerű. Amikor a kutatásaim során úgy éreztem, kész, kerek egész a történet, akkor bukkant fel egy újabb adat, ami borítani látszott az elméletemet. Végül egy bécsi kutatóút tette végleg helyre a kérdést, megerősítve az eredeti eredményemet. Mielőtt belemennék a részletekbe, elöljáróban ki kell jelentenem, a kormányzó nagyanyjának, Gerber Erzsébetnek a felekezeti hovatartozásával nem volt semmi probléma. Minden felmenője, s ő maga is római katolikus volt. Más gond volt a származásával, ami annak idején elkerülte a nácik figyelmét, bár az Anschluss révén az asszony szülőföldjének, Bécsnek minden levéltára a rendelkezésükre állt.

Horthy Miklós gyermekkori, még Gerber Erzsébet életében készült fotója.
Fotó: A szerző könyvtárából

– Ki volt akkor valójában a kifogásolt nagyszülő?

– A kormányzó nagyapja, Halasy József szolgabíró a reformkori fogalmak szerint mélyen rangon alul házasodott. Bár eredetileg egy Teleki grófkisasszonyt szántak neki feleségül, ő 1835. február 4-én egy óbudai templomban titokban szerelmi házasságot kötött egy színésznővel, az elsőször Bécsben, majd Pesten és Budán is sikerrel szereplő Elisabeth Gerberrel. Ez akkoriban a közvélemény és a Halasy család szemében is botránykőnek számított.

– Hogyan sikerült kibogoznia e történet szálait?

– Véletlenül kezdtem érdeklődni a kérdés után. A német nyelv gyakorlása közben találkoztam egy jóval a háború után kiadott emlékirattal, az Anschlussban játszott szerepe miatt 1946-ban öngyilkosságba menekülő osztrák származású Edmund Glaise von Horstenau Wehrmacht tábornok naplójával. Ő írta le, hogy 1944-ben jutott tudomásukra, talán valami nincs rendben Horthy Miklós származásával. Ő Ante Pavelic horvát diktátorhoz hasonlította a kormányzót, akinek a felesége volt zsidó származású. Pavelicnél ettől eltekintettek a németek, de Horthy ügyével, mint kiderült, már korábban is foglalkoztak, s 1944-ben, amikor Magyarország megszállására készültek, újra elővették.

– Horstenau az első világháborúban osztrák tisztként az olasz fronton harcolt, később a bécsi hadilevéltár parancsnoka, illetve egy ideig alkancellár lett. Hitler meggyőződéses híve volt, de nem volt elvakult náci. Kiváló levéltáros is volt, így alaposan ismerhette a kormányzóra vonatkozó bécsi adatokat, de nem járt pontosan utána a dolgoknak.

Edmund Glaise von Horstenau tábornok.

– Mi kelthetett gyanút a németekben Horthy felmenőjével kapcsolatban?

– Horthy Miklós az első világháború előtti években az uralkodó szárnysegédje volt Bécsben, s amikor 1913-ban megvált a szárnysegédi szolgálattól, akkor kamarási méltóságot kért és kapott Ferenc Józseftől. Ez egy nagy megbecsüléssel járó középkori eredetű cím volt, amihez apai és anyai ágon is nyolc-nyolc nemesi őst kellett igazolni. A mi megyénkben például az Almásy grófok között voltak kamarások. Az ügy egyik kulcsa Horthy ma is meglévő kamarási kérvénye volt, amihez egy családfát, más néven őstáblát is kellett mellékelni a folyamodónak – mutatja a számítógép képernyőjén az okmány képét a főlevéltáros.

– Amint látható, anyai nagyanyja nevéhez utólag valaki, talán Alfred Anthony von Siegenfeld, az őstábla-vizsgálattal megbízott udvari tisztviselő, esetleg az udvari méltóságok elnyerése iránti kérelmekben illetékes Alfred Montenuovo herceg, első főudvarmester két kérdőjelet rajzolt. Emellett Elisabeth von Gerber neve alá odaírták: „A származás a fenti szülőktől nem egészen biztos.”

Őstábla kérdőjelekkel.

– Ezek szerint Gerber Erzsébetnek, Halasy József szolgabíró feleségének esetében nem volt bizonyítható, hogy az egyébként létező Gerber nevű nemesi famíliától származik. Ettől függetlenül Horthy uralkodói döntés alapján érdemeire való tekintettel megkapta a címet. Itt szükségesnek tartom megjegyezni, hogy ő később már nem uralkodói kegyből, hanem képességei és érdemei alapján emelkedett a legmagasabb tengerészeti beosztásba. Ugyanakkor bátyja, Horthy István, a későbbi tábornok nem kapta meg ugyanezt az elismerést, bár lovaglótanáraként nagyon jó viszonyban volt a későbbi IV. Károly királlyal.

– Ez a kérvény keltette fel a németek gyanúját, amikor megtalálták a bécsi levéltárban, s rájöttek, hogy hiányos a beadott családfa. Elkezdtek nyomozni Gerber Erzsébet után, akinek egy szinte komikus figyelmetlenség miatt nem jutottak nyomára a bécsi katolikus anyakönyvekben. Egyszerűen összekeverték a születési dátumát a szülők lakásának házszámával, a 810-el, s nem 1806-ban, valódi születési évében, hanem 1810-ben keresték.

– Egyébként egy korábbi családi beszélgetés alapján – valószínűleg az elveszett keresztlevélen feltüntetett házszám miatt – Horthy Miklós is úgy tudta, hogy a nagyanyja 1810. május 1-jén született Bécsben. Mivel a németek nem találták a katolikus anyakönyvekben, már egyenes út vezetett keresztény származásának megkérdőjelezéséig. Ellenkező adat hiányában azt láttak, amit szerettek volna. A hiteles katolikus anyakönyvi bejegyzés ma is megvan, mutat egy másik iratot a főlevéltáros. Miután közben digitalizálták a bécsi plébániák iratait, nekem pillanatok alatt a kezembe került a németek által hiába keresett irat.

– Ezek szerint Önnek sikerült pontosan azonosítani a keresett nagymama személyét?

– Amit újnak tekintek a kutatásomban, hogy sikerült kiderítenem azonosságát a bécsi lipótvárosi színház neves színésznőjével, aki az 1820-as években komika és szubrett volt. Emellett táncos revükben lépett fel, s az 1820-as évek végétől Budán és Pesten játszott a

német színházban. Ebben a minőségében 1835. január 27-én, esküvője előtt jó egy héttel lehetett róla utoljára olvasni a bécsi lapokban. Mint említettem 1835. február 4-én ment hozzá Halasy Józsefhez, s a plébános nem tüntetett fel a neve alatt mást, mint hogy bécsi lakos. Sem foglalkozásáról, sem esetleges nemesi jogállásáról nem jegyzett be semmit.

Sikerült kiderítenem a kormányzó nagyanyjának azonosságát egy neves bécsi színésznővel,
mondja dr. Cseh Géza.
Fotó: Csabai István

– Mai ésszel nehezen érthető, hogy miért kell titkolni, ha valakinek a nagyanyja kiváló színésznő, de akkor ez nem volt társadalmilag elfogadott. Ráadásul két évvel idősebb is volt a férjénél. A házasságlevél másolatát egyébként sikerült megszereznem Németországból, mutatja a következő iratot a főlevéltáros. A házaspár mindenesetre eléggé kerülte a nyilvánosságot, s még a leszármazottak elől is titkolták ezeket a tényeket. Maga Horthy Miklós sem volt velük tisztában.

– Amikor ide elérkeztem, már úgy gondoltam, hogy sikerült hitelt érdemlően azonosítani a nagymamát Gerber Elizabeth bécsi színésznő személyében, amihez a következő bizonyosságot egy kunmadarasi római katolikus anyakönyvi bejegyzés adta. Ott az 1850-es években az áll, hogy a tiszaroffi illetőségű Buday Julianna törvénytelen gyermekének apja Gerber Szaniszló nevű bécsi eredetű kenderesi lakos, dunai hajós. Gerber Szaniszló szülei azonosak Gerber Erzsébetével, tehát testvérek voltak, s a rokonság okán tartózkodott Kenderesen.

Halasy János és Gerber Erzsébet házasságlevele.
Fotó: dr. Cseh Géza közlése

– Ezzel úgy gondoltam, végére jutottunk a titokzatos Gerber Erzsébet azonosításának, akiről az alábbiakat lehet tudni. Ő egy szegény, minden felmenőjét tekintve római katolikus bécsi család leszármazottja volt, apja alkalmi szolgaként, testvére folyami hajósként dolgozott. A nagy társadalmi különbség, és nem a felekezeti hovatartozása miatt övezte olyan titokzatosság a személyét, ami még unokája, a későbbi kormányzó előtt sem tárult fel a maga teljes valójában. Gerber Erzsébet egyébként egy hosszú, szép házasság után egy budai kórházban hunyt el 1882-ben, amikor Miklós unokája tizennégy éves volt.

– Ebben a láthatóan kerek történetben akkor mi okozott problémát?

– A kutatás befejezése után néhány nappal a Széchényi Könyvtárban a budai és a pesti német színházakra vonatkozó köteteket lapozgatva lesújtó felfedezést tettem. Az egyikben az állt, hogy Elise Gärber még 1839-ben is fellépett a pesti német színházban, mint társulati tag! Egyből arra gondoltam, hogy ebben az esetben a színésznő nem lehetett Halasy József felesége és Horthy Miklós nagyanyja. Bár Halasy házasságát követően kivált a megyei szolgálatból és ügyvédként tevékenykedett, elképzelhetetlen lett volna, hogy egy nemesember felesége a színpadon hajlongjon a közönség tapsaiért.

– Arra gondoltam, hogy ha ez az 1839-es fellépés igaz, ő egy azonos nevű másik hölgyet vehetett feleségül, akit Horstenau tábornok vagy a pest-budai színésznővel tévesztette össze, vagy pedig egy azonos nevű bécsi táncosnőt hozott Halasy Magyarországra, s róla hitték a németek, hogy zsidó.

– Végül hol volt a megoldás kulcsa, ami az Ön eredeti teóriáját igazolta a katolikus bécsi színésznőről?

– Bécsben és Budapesten. Szerencsére éppen akkor kaptam más kutatási témában egy ösztöndíjat Bécsbe, és ott pontosabban is utána tudtam járni az ügynek. A bécsi városi levéltárban perdöntő adatra bukkantam. Elizabeth másik testvére, Franz Gärber hajósinas 1829-ben abban a házban lakott, ami nővére színházának, a Leopoldstädter Theaternek a színészotthona volt, amelynek tulajdonosa a színház mindenkori direktora volt. Hogy került egy hajósinas a színészek közé? Úgy, hogy az állandóan úton lévő hajót nem lehetett állandó lakásként bejelenteni. Emlékezzünk rá, hogy a másik hajós testvér később a Horthy család birtokán, kenderesen élt, ők kötik össze végül a színésznőt a Horthy családdal.

– Végül mi volt a pesti adat, ami teljesen lezárta a Gerber-kérdést?

– Bécsi kutatásimtól ösztönözve újra átnéztem a Fővárosi Levéltár és a Széchényi Könyvtár anyagait. Kiderült, hogy az 1839-es, tehát az 1835-ös házasságkötése utáni színházi fellépéséről szóló, mindent megkavaró, száz évvel későbbi közlés téves adat. Ugyanis Elisabeth Gerber 1835 után már sem a budai, sem a pesti német színházban nem lépett fel többé. Összegezve, Horthy nagyanyja valóban az általam sejtett katolikus bécsi színésznő volt, s az egész történet csupán egy szép história egy nemesember rangon alul kötött szerelmi házasságáról, ami évtizedek múlva a férj halálával ért véget.

A kormányzó nagyanyjának gyászjelentése.

– Zárásképpen egy hasonló családi ügyről is ejtsünk néhány szót. Úgy tudom, ezt a zsidó kártyát nem csak a kormányzó, hanem felesége esetében is megpróbálták kijátszani a nyilasok, akiket kölcsönös ellenszenv fűzött össze a kormányzóval.

– Igen, így van, sőt ez a vélekedés még a legutóbbi időben is felbukkant. Az ő esetében keresztény erdélyi szász és székely ősöket kevertek össze egy másik családdal, ami szintén alaptalan feltételezés. A kormányzói család egyik tagja sem eshetett felekezeti származását illetően kifogás alá. Ezt az én kutatásaim is egyértelműen megerősítették.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában