Különleges növényekről tartottak előadást a kunszenti múzeumban

– Még a 2000-es évek elején indult egy egész országot érintő kutatóprogram, ennek keretében olyan helyeket tártak fel, ahol korábban ember sem járt, meglepő élővilágot felfedezve – emelte ki az elnök.

A Tiszazug, a Kőrös és a Tisza által határolt, közel háromszázhatvan négyzetkilométernyi terület. Az egykori folyómedrek ősi homoki és szikes talajának különlegességeiről fotódokumentáció készül a virágok lelőhelyeinek pontos feljegyzéseivel. Az előadás során Urbán Sándor képekkel mutatta be a fellelhető növényi kuriózumokat.

Igazán érintetlen, szép erdő az Alföld területének döntő részén nem maradt meg. Cserkeszőlő határában összesen hat példány került elő az aranyosi tölgyfákból, a körülöttük lévő erdőnek nevezhető terület már bozót vagy mesterségesen nevelt fafajok, amiknek gazdasági céljaik vannak, különleges virága a salátaboglárka mégis nagy mennyiségben virágzik.

Tiszainoka határában találtak kardos és fehér madársisakot, amik vadon élő orchideafajok, de felfedezhetek korábbi erdőségre utaló helyen lágyszárúakat is a szakemberek. Az ország talán legöregebb galagonyáit, amik az évek során már szinte fákká nőttek.

Mint az előadáson elhangzott, régen a Tisza alakította az Alföld képét, a szabályozásig szabadon kalandozott a tájon, sok vizes élőhelyet táplált, ahol rengeteg madár és hal élt. A mocsarak világát lecsapolták, mára meglehetősen száraz a terület, csak a holtágak maradtak meg.

A cibaki Holt-Tisza az ország egyik legnagyobb tiszai holtága, ahol egy dekoratív, de nem őshonos virágra lelt Urbán Sándor. A nílusi tündérrózsa magja vélhetően egy madár lábán érkezhetett.

A háborítatlan mocsarak őshonos növénye viszont a nádas között megbújó lápi csalán, ami Magyarországon csak itt került elő, így növénytani szenzációnak mondható. Általában ritka a vízmelléki csukóka is, ami szinte orchidea szépségű virág.

A növények kutatója különleges helyekre jut el, az iszapos vidékeken sokszor gumicsizmában vagy mezítláb járva keresik a különlegességeket. Megfelelő helyen, megfelelő időben kell lenni, hogy lencsevégre kaphassák az élővilág változatosságát.

Az iszapvilág feneketlen sártengerében megdöbbentő növényt, a magyar látonyát találtak a Tiszazugban, ami egy védett iszaplakó társulás, és amely egész Európában csak Magyarországon található.

Az alföldi füves puszta virágai kevéssé maradtak fenn, mert a jó minőségű löszös talaj nagy része szántófölddé vált. Ha megmaradt egy pici gyepfolt, vagy a dűlőutak mentén a természet időlegesen visszahódítja a területet, ritka vadvirágok jelennek meg, például a búbos macskahere, a ligeti zsálya, a nyári hérics és a vetési boglárka, ez utóbbi Tiszasasnál nagy tömegben fordul elő, de az ország más területein szinte kihalásra ítélt faj.

Az ember pusztítja a környezetét, az elmúlt időszakban megváltozott a természet, szinte megjósolhatatlan, hogy mi lesz ötven év múlva. A folyók árterét a fásszárú gyomok uralják, alig maradnak értékes növények. A flóratérképezés feladata, hogy megörökítsék az utókornak a még fellelhető növénytársulásokat.

Alkalmazkodnak a rengeteg sóhoz

Szelevény környékén ősi szikes talajt fedeztek fel. Ahol olyan magas a föld sókoncentrációja, hogy szinte mérgező. Akadnak növények, amik alkalmazkodnak a sok sóhoz és a vízhiányhoz, ezek a hőség miatt elveszítik a zöld színüket, száruk és sok esetben a levelük is piros.

Esős időben feneketlen sár, száraz időben szinte betonkemény a szikes terület, így ezt a talajt sem a mezőgazdaság, sem az ipar nem tudja hasznosítani, így az itteni virágok nincsenek annyira nagy veszélyben. Különlegességei a bárányüröm, a réti őszirózsa és a pici egérfarkfű.