Nem csak a kosztpénz bánja a túl sok szerencsejátékot

Már a hét elején megélénkül a forgalom a szolnoki lottózókban. Sokan azonban nem ikszelni jönnek.

– Időnként, de csak ha belefér a családi költségvetésbe, veszek egy-két kaparós sorsjegyet – árulta el a kétgyermekes Nikolett. – Többször is nyertem már, de általában csak a sorsjegy ára jön vissza. Régen ilyenkor újabb és újabb kaparóst vettem, de persze aztán kifogtam egy nem nyerő szelvényt, így nem lettem „gazdagabb”.

– Ezért ma már megelégszem azzal, ha visszakapom a sorsjegy árát, így nem vagyok mínuszban. A párom viszont rendszeresen tippmixszel, és többször is nyert már igen szép összegeket…

Három év alatt legalább a háromszorosára nőhetett a hazai szerencsejáték-függők száma a Világgazdaság szerint. A 15–17 év közötti fiatalok különösen veszélyeztetettek, ez szűrhető le egy friss felmérés adataiból.

A 2018 nyarán felvett válaszok szerint a magyar felnőtt lakosság négy százaléka tekinthető szerencsejáték-függőnek, és még többen veszélyeztetettek. Ez azt jelenti, hogy a három évvel ezelőtti 100–120 ezer ember helyett ma már 300–360 ezren lehetnek játékszenvedély-betegek Magyarországon.

A Szerencsejáték Zrt.-től megtudtuk, hogy az elmúlt öt évben a sorsjegyek árbevétele 90 százalékkal, a sorsjegyek nyereményösszege pedig több mint 90 százalékkal emelkedett. Az árbevételük felét országosan a sportfogadások teszik ki, míg a 30 százalékát a számsorsjáték, mint például a lottó, a többi pedig a sorsjegyek forgalma.

A Magyar Posta adatai szerint megyénkben havonta átlagosan mintegy 130–140 ezer sorsjegyet vásárolnak.

– Az elmúlt évhez képest ez a szám nem változott, az utóbbi időszakban azonban jellemzően többen keresik a drágább szerencsejáték-termékeket, talán a nagyobb összegű nyeremény reményében – mondta lapunknak Panulin Ildikó, a Magyar Posta Zrt. szóvivője. – Az összes megvásárolt sorsjegy közül azonban még mindig az olcsóbbakból, a háromszáz forintosakból fogy a legtöbb.

A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet és a Szerencsejáték Zrt. 2012-ben indította el „Játék határokkal” programját.

Öt évvel később pedig hét városban, köztük Szolnokon, kezdték meg működésüket az Információs Pontok. Itt kérhet segítséget az, akinek problémát okoz a szerencsejáték. A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet szolnoki Drogambulanciáján függők és hozzátartozóik számára is szerveződtek csoportok.

Kass Melinda Aletta szakmai vezetőtől megtudtuk, hogy a játékszenvedély a viselkedési függőségek körébe tartozik. Az ilyen zavarok esetében nem valamilyen kémiai anyagtól, hanem egy viselkedési mintázattól függ az illető.

– Ez egy sokakat érintő, mégis kevéssé ismert szenvedélybetegség, hiszen sokan nem tartják betegségnek. Úgy gondolják, hogy ez csak akaraterő kérdése – magyarázta Kass Melinda.

– Emellett hasonlóan az alkoholizmushoz, a társadalom toleránsabb velük szemben, pedig a szerencsejátékoknak ugyanolyan romboló hatása van, mint a drogoknak. A függőség kialakulásának három tényezője van: a genetikai hajlam, a környezeti hatások, vagyis a család, barátok, társadalmi értékek és a „szer” elérhetősége.

– Ugyan a játékgépeket beszüntették, még mindig ott van a tippmix, a sorsjegyek, a fogadások, és ezek többsége már online is elérhető. Így hazánkban könnyű hozzájutni, még a 18 éven aluliaknak is, annak ellenére, hogy ők nem is játszhatnak…

– Két fontos jellemzője van a szerencsejáték-függőségnek: a kényszeresség és az, hogy nincs mértéktartás – kapcsolódott be a beszélgetésbe Csák-Magyari Lilla intézményvezető.

– Amikor ez a tevékenység túlzott mértékben jelentkezik, és eluralja az ember életét, akkor beszélhetünk függőségről. A játékszenvedély az érzelmek manipulációjáról szól, a pénznek az adrenalin feltornászásában van szerepe.

Csák-Magyari Lilla arra is rávilágított, hogy a játékfüggőségnek komoly következményei lehetnek.

– A játékosok sok esetben már csak akkor ismerik el, hogy segítségre szorulnak, amikor már anyagi, családi és munkahelyi vonatkozásban is csődbe jutottak. A rövid ideig tartó nyerést vesztés követi, majd a reménytelenség, összeomlás.

– A folyamatos veszteség miatt a játékos szorong, depressziós lesz, esetleg megfordul a fejében az öngyilkosság gondolata, alkoholban, drogban keres vigaszt. A hozzátartozók pedig szintén függővé válnak: a játékos családtagtól függ a hangulatuk, érzelmi, és egy idő után már az egészségi állapotuk is, valamint nem utolsósorban az anyagi helyzetük – mondta az intézményvezető, Kass Melinda pedig hozzátette, hosszú távon testi tüneteket is okozhat a szerencsejáték-függőség, például magas vérnyomást, szívproblémákat, alvászavarokat.

A szakemberek szerint fontos lenne, hogy a társadalomnak legyen ismerete erről a betegségről, és már iskolás korban el kell kezdeni felhívni rá a figyelmet, hogy ez egy probléma, és ne bagatellizáljuk el. A kamaszkor egy veszélyeztető időszak, ezért is indítottak a „Játék határokkal” program keretében prevenciós iskolai csoportokat.

– Úgy lehet megóvni a gyerekeket a szenvedélybetegségektől, ha a szülők odafigyelnek rájuk, és minőségi időt töltenek el velük – hangsúlyozta Csák-Magyari Lilla. – Nem biztos, hogy ez teljes mértékben megóvja, de ha mégis belekeveredik valamibe, rögtön tud rá reagálni, és nem megy el nagyon rossz irányba…

– A gyerekek utánzással tanulnak, ezért fontos, hogy a szülők milyen mintákat mutatnak számukra, például a feszültség levezetésében, a konfliktusok, krízisek kezelésében – fűzte hozzá Kass Melinda.

Alátámasztva a felmérés eredményét, a szolnoki Információs Pont munkatársai is azt tapasztalják, hogy egyre több a játékfüggő, ráadásul egyre fiatalabb korban szippantja be az embereket ez a szenvedély.

– A játék azért mégis a pénzhez kapcsolódik. Mi pedig olyan világban élünk, ahol a reklámok folyton azt sugallják, hogy akkor leszünk boldogok, ha ezt és ezt megvesszük.

– Egyre kevesebb idő jut magunkra, a családunkra, és ezt tárgyakkal próbáljuk pótolni, ehhez viszont pénz kell. A szerencsejáték pedig könnyű pénzszerzési lehetőségnek tűnik. Ez lehet motiváció a játék elkezdéséhez – mondta Kass Melinda.

Az a leghatékonyabb, ha a család is bevonható a felépülésbe

– Egy szerencsejáték-függő akkor tud meggyógyulni, ha elfogadja, hogy ez egy betegség, és segítséget kér – tudtuk meg Csák-Magyari Lillától. – Hatékonyabban tudunk segíteni, ha a család is bevonható a felépülésbe, és ők is eljönnek a csoportfoglalkozásokra.

– A függőnek új szokásokat kell kialakítania az életében, és ahhoz, hogy ő változzon, a családjának is kell. Emellett a hozzátartozóknak le kell mondaniuk a megmentő szerepéről.

– Ugyanis, ha kifizetjük a függő tartozásait, azzal nem segítünk neki, sőt, tápláljuk a szenvedélyét, ami késlelteti a gyógyulását. Nagyon nehéz nem segíteni, de ne vegyük át a függőtől a felelősséget, csak fogadjuk el, hogy ez egy betegség, és hogy tehetetlen vele szemben. Hagyjuk, hogy ő vállalja a felelősséget azért, amit tett…

– A játékfüggőnek újra kell építenie a személyiségét. Meg kell tanulnia a pénzkezelési technikákat, új problémamegoldó és konfliktuskezelési készségeket kell elsajátítania – beszélt a gyógyulási folyamatról Kass Melinda.

– A szenvedélybetegség egy ördögi kör, hiszen ha a függőnek rengeteg adóssága van, azért játszik, hogy ha lesz egy nagyobb nyereménye, rendezni tudja. De bármit is nyer, azt rögtön eljátssza.

– El kell jutnia tehát arra a szintre, hogy megállja a játékot, még akkor is ha tartozása van, különben még mélyebbre fog süllyedni. Egy függő nem tud csak egy kicsit játszani, mert visszaesik, ezért is fontos, hogy találjon egy olyan tevékenységet, amelyben örömét leli, ami pótolja a játékot. Nem az számít, hogyan lett valaki függő, hanem hogy miként tanulhat meg játékmentes, örömteli életet élni.