Szolnok

2019.07.12. 14:00

Krakkóból érkezett vendégkutató segíti a Damjanich múzeumi vizsgálatokat

Tavaly májusban több kilónyi érme került elő Kunmadarason, melyet aztán a szolnoki Damjanich János Múzeumban vizsgáltak meg. A kutatás azóta is tart az intézmény falai közt, ráadásul a napokban lengyel vendégkutató is segíti a szakmai munkát.

Hartai Gergely

– A kunmadarasi ezüstlelet érméi a XVI. század különböző éveiből, évtizedeiből származnak. Köztük néhány ennél egy kicsit korábbi – hívta fel a figyelmet a leletek vizsgálata közben Nagy Zsolt Dezső.

A Damjanich János Múzeum régész-numizmatája elmondta, az azóta országos hírnevet szerzett leletanyag még tavaly májusban került elő egy, a kunmadarasi határban létesülő gabonasiló építése közben.

– Az érmék végül nálam „landoltak”, aminek nagyon örülök, hiszen ezek hazánkban teljesen egyedülálló emlékek. Annál is inkább, mivel az eddig vizsgált érmék között egyáltalán nincsenek magyar pénzek – mutatott rá a szakértő. Hozzátéve, hogy nemcsak a mai Lengyelország területéről, de az akkori lengyel korona fennhatósága alá tartozó térségekből is maradtak ránk értékes darabok.

– Így például a Brandenburgi-hercegségből és az akkori cseh és lengyel Szilézia területéről, mely szintén a Lengyel Királyság vonzáskörzetéhez tartozott. Ugyanakkor a korabeli állam legészakibb pontjából, Rigából, valamint a legdélebbi Krakkóból és Olkuszból is vannak veretek a leletben – tudtuk meg.

Nagy Zsolt ezután arról számolt be, hogy az érmék közül a legidősebb egy félgaras, ami IV. Jagelló Kázmér uralkodására, vagyis az 1400-as évek második felére tehető. A legfiatalabb pedig III. Vasa Zsigmond lengyel király hármas garasa 1591-ből.

A garasok évszámai leginkább a mohácsi csata utáni évben, azaz 1527-ben kezdődnek, nagy részük a ’30-as és a ’40-es évtizedre tehető. Vannak viszont későbbiek is, mint például Báthory István lengyel király és erdélyi fejedelem pénzei.

– A lelet javát egyébként Brandenburgi Albert porosz herceg és I. (Öreg) Zsigmond lengyel király pénzei teszik ki. Ekkoriban Albert Zsigmond király hűbérese volt. Az érmék zöme garas, kisebb részük pedig félgaras.

– A félgarasok kicsit kopottabbak, ezeket valószínűleg hosszabb ideig használták – tárt elénk egy-egy ilyen emléket Zsolt. Majd hangsúlyozta, a garasok ezzel szemben rendkívül jó minőségű ezüstből készültek, emiatt könnyen megfigyelhetők rajtuk a legapróbb részletek is.

Nagy Zsolt és Barbara Zajac néhány, a napokban dokumentált érmét is megmutatott hírportálunknak.
Fotó: Mészáros János

A lelet az elmúlt egy év során nem csupán Magyarországon, de Lengyelországban is ismertté vált. Ennek ékes bizonyítéka, hogy a Lengyel Numizmatikai Társulat elnöke tavaly novemberben a múzeumba is ellátogatott a ritka éremegyüttes miatt.

Ő akkor úgy vélekedett, hogy Lengyelországban sem gyakori, hogy ilyen korú pénzek ennyire jó állapotban maradjanak meg.

– Az elnök úr itteni látogatása során hívott meg a társulat által szervezett „Elveszett kincsek” című konferenciára, ami tavaly decemberben volt a varsói királyi palotában. Itt tarthattam előadást a kunmadarasi érmékről – taglalta a régész.

Mindeközben felmerült a kérdés, hogy hogyan kerülhetett több ezer, tipikusan lengyel eredetű darab Magyarországnak ezen részére, és egyáltalán mire használhatták a vereteket. Erre azonban még nincs pontos válasz.

Az egyik feltételezés szerint a tizenöt éves háborúhoz köthetők az érmék. Ám azt a tényt sem vetik el a kutatók, hogy akkoriban a magyar aprópénz hiánya miatt sok helyen lengyel pénzben fizették az adót. Ezért merülhet fel, hogy összegyűjtött adóról lehet szó.

A lengyel történelem egy korszakának lenyomatai a Kunmadarason talált leletek.
Fotó: Mészáros János

A ritka leletanyag kutatása várhatóan sokáig eltart. Nagy előrelépés viszont, hogy a napokban a krakkói Jagelló Egyetem vendégkutatója segíti a múzeum munkáját, hogy pontosabb képet kapjunk az érmékről.

– Barbara Zajacot a Wacław Felczak Alapítvány „Örökéletű tölgy” elnevezésű pályázatával tudtuk meghívni. Szakmai támogatásával pedig egy, a lengyel pénzekről szóló kiadványt is elkészítünk. S bár a kiadvány tudományos jellegű lesz, a nagyközönség számára is érthető információkat tartalmaz majd térségünk ezen páratlan kincséről – összegzett Nagy Zsolt.

Hazájába visszatérve, az érmék szimbólumait fogja vizsgálni

Barbara Zajac régésznumiz­matát arról kérdeztük, hazájában mennyire jegyzett érték a megyebeli lengyel éremkincs.

– Számunkra is kiemelkedő jelentőséggel bír. Lengyelországban egyébként több hasonló lelettel van dolgunk. Ebben az időszakban ugyanis jelentős nálunk az érmék forgalma és keveredése. Így hát rengeteg korabeli érménk van Csehország, Németország és persze Magyarország területéről is – emlékeztetett a kutató.

Majd megtudtuk tőle, hogy Krakkóba visszatérve, egyebek mellett a leletek szimbólumait és a pénzforgalomhoz kötődő részleteket veszi górcső alá. Barbara Zajac hozzáfűzte, lengyel érmék lévén, Magyarországon jóval kevesebb a témához köthető szakirodalom, emiatt a kutatás egy része hazájában folytatódik majd.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában