2019.07.11. 16:25
Szlovákiából, Erdélyből és Szerbiából is érkeztek a falunapra
Tizenötödik alkalommal tartották a Kürtök Nemzetközi Találkozóját, melynek ez alkalommal Tiszakürt adott otthont. A világháborús emlékművek koszorúzása után borverseny, kürtkoncert és egyéb színes programok várták az érdeklődőket.
A háromtagú zsűri huszonöt bort értékelt. A szín és az illat mellett az összbenyomás is fontos szempont volt
Fotó: P. Pusztai Nóra
A közelmúltban a falunappal egybekötve tartották a tizenötödik Kürtök Nemzetközi Találkozóját. Az eseményen részt vett egyebek mellett a szlovák Csallóközkürt, Hidaskürt és Kürt, valamint a magyar Hejőkürt és Erdőkürt. A nap horgászversennyel kezdődött, a focipályán a Polgármesterek Kupájáért folyt a harc.
Napközben a házasságkötő teremben borverseny zajlott, melyet az erdélyi Ozsdolából érkezett zenekar nyitott meg. Tálas László helyi borász, a verseny szervezője elmondta, a Kürt nevű települések nagy részén borral is foglalkoznak, ezért gondolták úgy, hogy idén meghirdetik a próbatételt.
Általában semleges ízvilágú fehérborral kezdik, majd a rosé és a vörösek következnek, de a különböző fajtáknak is megvan a rendje. Minden bíráló bemondja a bírálati pontszámot, azt átlagolva kapják meg az italok a végső eredményt.
– A háromtagú, nemzetközi zsűri különféle szempontok alapján értékelte a benevezett huszonöt nedűt. A jó bornál fontos: öntés során tiszta maradjon a pohár. A szín, az illat az első, utána kóstolnak bele a bírák. A húszpontos értékelés során ezen szempontokat vizsgálják, a legvégső számot az összbenyomás adja.
– A borok között sajtot és kiflit falatoznak, szódával öblítenek – mondta a kóstolásról és bírálatról Tálas László. A borászok nedűit véleményezik, így külső szemlélő által is információhoz juthatnak termelők a saját borukról.
– A bor mindig önmagáért beszél, nem a hozzáfűzött név a lényeg, persze a borászok legendákat tudnak mesélni saját technológiájukról és italukról – hangsúlyozta a szervező.
A borversenyt az ünnepélyes megnyitó követte, ahol a debreceni, az abonyi és a szolnoki kürtösök zenéltek. Dr. Kiss Györgyné, Tiszakürt polgármestere elmondta, 2002-ben írták alá az akkori vezetők a Kürtök Baráti Szövetségét szabályozó egyezményt, mely a sporton kívül a kulturális rendezvényekre is kiterjed.
Az önkormányzat képviselő-testülete elismerő okleveket, illetve bronz, ezüst és arany fokozatú emlékplaketteket adományozott azoknak a helyieknek, akik a településért kiemelkedő munkát végeztek. A kitüntetéseket a polgármester adta át. A délutánt a neves fellépők mellett a testvértelepülések zenés, táncos programjai színesítették. Az estét tűzijáték zárta.
Emlékműveket koszorúztak
Az ünnepség részeként megemlékeztek az I. és II. világháborúban elesett, helyi születésű hősi halottakról. Dr. Barna Gábor egyetemi tanár beszédében kiemelte, hogy az emlékezetet helyhez és időhöz kell kötni. A százharminchét nevet tartalmazó I. világháborús emlékművet a negyvenes években döntötték le, a tiszakürtiek közadakozásból tíz éve avatták fel. A II. világháborús emlékművet 1991-ben adták át. A koszorúzás során a vendégtelepülések delegációi is fejet hajtottak.