2019.08.29. 16:30
Ritka orchideák is színesítik az újszászi kastélyparkot
Olvasóink augusztus 8. és augusztus 30. között szavazhatják meg Jász-Nagykun-Szolnok megye hét legszebb természeti csodáját.
Jelenleg pszichiátriai intézet működik a kastély épületében
A kitöltött szelvényt ügyfélszolgálatunkon személyesen, vagy postai úton is eljuttathatják szerkesztőségünkbe. A nyomtatott újság szavazói között kisorsolunk egy darab, két személyre és két éjszakára szóló wellnesspihenést a Hotel Caramellbe. Online játékunkat itt találják, az online szavazók között a megyéket összevonva kisorsolunk egy darab, 200 ezer forint értékű utazási utalványt.
Újszászi kastélypark
Az 1890-es években épült egykori Orczy-kastély parkjával együtt napjainkban közel huszonnégy hektáron terül el. Az épületet ritka szépségű növényekkel vették körül, melyek egy részét a budapesti Orczy-kertből telepítették Újszászra. A park tervszerű kiépítése a XX. század elején történt. Később a terület egyházi tulajdonba került, majd a II. világháborút követően rendőriskolaként, tüdőszanatóriumként szolgált, jelenleg pszichiátriai intézetként üzemel. 1980-ban kapott helyi természetvédelmi oltalmat a kastélypark.
A kert magába foglalja a tiszafákkal körülvett, egykori díszkutat, az eredetileg a területen álló ligetes jellegű sziki tölgyest is. A fák lombkoronája nyolc-tíz méter magasra emelkedik, a területet több sétány hálózza be. Ezüstfenyőket, tujákat, borókát ültettek a kertbe. A kastély épületétől távolodva viszont egyre jellemzőbbé válik az eredeti tájkép, de helyenként páfrányfenyővel, törökmogyoróval színesítették az eredeti növényzetet.
A háborítatlanság az a tényező, amely lehetővé tette, hogy olyan növényritkaságok jelenjenek meg az erdőkben, mint például az erdei orchideák, melyek szépségükkel, ritkaságukkal teszik varázslatossá a parkot.
Tiszaroff, Sajfok
Sajfok a Tiszabura és Tiszaroff közötti nagy Tisza-kanyar partján helyezkedik el. Az itt található szabadstrand legkönnyebben Tiszaroff felől közelíthető meg, de csak földút vezet odáig. A nagy kiterjedésű homokos part főként azon fürdőzők kedvelt helye, akik szeretnének egy településektől távoli, eldugott helyen megmártózni. Éppen ezért régen nudista-strand is működött itt.
A tiszaroffi szabadstrand valódi kapcsolat a természettel. Csak a Tisza, a természetes erdősáv és a csend veszi körül a fürdőzőket. Nem messze innen, a folyó túlsó partján található a Sajfoki zsilip és szivattyútelep. Laczi Zoltántól, a Kötivízig sajtóreferensétől megtudtuk, hogy a Sajfoki Belvízszabályozó Társulat az 1862-ben épült Sajfoki zsilip mellett 1878-ban építette meg az ország első, gőzenergiával működő belvízátemelő szivattyútelepét.
Ez a Tisza jobb partján, Szolnok és Heves megye határán kapott helyet, és új korszakot nyitott a vízrendezés fejlődésében. A Sajfoki szivattyútelep ipari műemlék, ahol egy kiállítást is berendeztek. Ezt előzetes bejelentkezés után bárki megtekintheti.
Törökszentmiklósi Szenttamási Ménes
Az ország egyik leghíresebb méneseként számon tartott törökszentmiklósi Szenttamási Ménesnek az Almássy-kastélyhoz tartozó istállóépületek adnak otthont.
Története 1963-ig nyúlik vissza, ekkor alapította meg ugyanis a Szenttamási Állami Gazdaság a Szenttamás-Imremajorban telivér ménesét. A szenttamási lovászat jelenleg a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt.-hez tartozik. A társaság honlapjáról kiderül, hogy a ménes angol telivér fajtájú lovakra specializálódott, melyeket a világ leggyorsabb lovaiként tartanak számon. Emellett a világ legnagyobb lófajtája, a shire is képviselteti magát a ménesben, ráadásul a társaság shire-tenyészete az országban egyedülállónak számít.
A jelenlegi tulajdonos is nagy hangsúlyt fektet a ménes vérfrissítésére. A lovakat többek között Angliából, Németországból és Lengyelországból vásárolják. Az angol telivéreket tenyésztik és galoppversenyeken futtatják őket, a shire-eket pedig elsősorban sétakocsikázásra használják. A méneshez tartozó lovak hétről hétre kimagasló eredményeket érnek el a galoppversenysportban.
Tisza folyó
A Tisza a Duna legjelentősebb mellékfolyója, amely az ukrajnai Máramarosi-havasokban, a Fekete- és Fehér-Tisza összefolyásától ered. Áthalad Magyarország, Románia, Szlovákia, Ukrajna, valamint Szerbia területén. E folyó képez határvonalat Bácska és Bánát között, mielőtt a Vajdaság közepén, Titelnél a Dunába ömlik.
A folyó hossza egykor ezernégyszáztizenkilenc kilométer volt, az 1846-ban megkezdett szabályozás eredményeként azonban kilencszázhatvankét kilométerre csökkent, és keletkezett ötszáznyolcvankilenc kilométer holtág. Vízgyűjtő területe mintegy százötvenhétezer négyzetkilométer.
A folyót „szőke Tisza” néven emlegetik, a szőke jelző a víz színére utal, mely a lebegő homoknak és iszapnak köszönhetően sárgás árnyalatú. Szeszélyes folyó, hol medrébe visszahúzódva „folydogál”, hol megáradva, vadul rohan gátjai között. A legmagasabb eddigi vízállást Szolnoknál 2000 áprilisában mérték, ekkor ezernegyvenegy centiméterrel tetőzött.
A Tisza több tízezer éves története során mindig jelentős tényezője volt az Alföldnek. Számos leírás zengi szépségét, neves költőink műveiben is megtaláljuk. „Ki a Tisza vizét issza, vágyik annak szíve vissza” – tartja a mondás. A folyót számos legenda, monda is övezi.
A maga sokszínűségével, holtágaival, morotváival és természeti környezetével hazánk egyik legváltozatosabb folyója, vadregényessége, gazdag növény- és állatvilága a vízi túrázók és a horgászok egyik kedvenc helyévé teszi. Halfajainak száma jelenleg hatvannyolcra tehető, nem egy védett fajnak is otthont ad.
Tiszakürti Arborétum
Nem egyedülálló módon, egykori főúri kertből lett arborétum. A Tiszakürtöt birtokló grófi család lánya, Tige Mária a szarvasi Bolza Péter grófhoz ment feleségül. Az ifjú pár Pozsonyban élt, de nagyszabású terveket szövögettek egy grófi kert kialakításáról tiszakürti birtokukon.
A református templom alatti, körülbelül tizenhét hektárnyi erdős, mocsaras terület a Tisza rendszertelen kiöntései miatt szinte hasznosíthatatlan volt, ide álmodták meg a főúri kertet. A százharminc évvel ezelőtt megkezdett telepítések során platánokat, hársakat, amerikai tölgyeket és különböző fenyőfajokat hoztak a kertbe – Erdélyből és Bécsből is érkeztek fák.
1971-ben a Megyei Tanács határozatával az arborétumot védett területté nyilvánították, 1975-ben tíz hektárral bővítették területét. 1985 végén megszületett a Tiszakürti Arborétum. 2001 szeptembere óta pedig az immár hatvanhektáros park Országos Természetvédelmi Terület.
Az arborétumban több mint ötszáz fa- és cserjeféle él. Nevezetes példány az a több mint százötven éves tiszafa, amelyet még maga gróf Bolza Péter ültetett. A legidősebb fa az Öreg tölgy rétjén látható, a háromszázötven-négyszáz évesre becsült kocsányos tölgy még az eredeti keményfa ligeterdő része volt. De a park legnagyobb fája nem ez, hanem a Hármas Platán.
A XIX. században a három platáncsemetét tudatosan ültették közel egymáshoz, hogy később majd egyetlen tekintélyes méretű fává nőjenek össze. Az életerőt sugárzó fásszárúnövény-gyűjtemény egy kilátóról is megcsodálható.