2019.08.20. 15:29
Új tanítókat kapnak a vezsenyi nebulók
Szeptembertől új tanítók vezényletével ismerkedhetnek a tudnivalókkal a vezsenyi kisiskola alsós diákjai. A közkedvelt pedagógus házaspár, Strack Éva és Strack Flórián hosszú éveken át oktatta – nemcsak a hivatalos tananyagra, de az életre is – az összevont osztályban tanuló alsósokat. Az új tanévtől azonban mindketten a Dunántúlon folytatják pályafutásukat.
A Strack házaspár szabadidejét sem kímélve, huszonöt esztendőn keresztül tanított Vezsenyen, így nehezen hagyják maguk mögött az itteni iskolát
Fotó: Mészáros János
A nebulók kimondottan szerettek a kisiskolába járni, tanítóik élete pedig összeforrt az iskolával, hiszen sokszor szabadidejüket sem kímélve gondoskodtak arról, hogy az előírt tudnivalók mellett a gyerekek egyéb ismeretekkel és élményekkel is gyarapodjanak. Jó kérdés tehát, hogy miért döntöttek úgy, hogy az ország másik felében próbálnak szerencsét.
– Zalaszentgróton építettünk házat 2000–2001-ben, most oda költözünk át – vallott távozásuk okáról Éva. – A nagyobbik fiam is ott lakik már a közelben, a kisebbik decemberben végez Szolnokon, és ő is jön utánunk. Tulajdonképpen ez egy dunántúli „családösszevonás”.
– Múlt héten nap mint nap hordtuk át a holminkat otthonunkba, azt még vállaltuk, hogy augusztus 18–23. között az Erzsébet-tábort levezényeljük, aztán pénteken átadjuk az iskola és a szolgálati lakás kulcsát, majd búcsút veszünk Vezsenytől.
Elárulták, valójában nem olyan könnyű itthagyniuk a települést. 1994-ben érkeztek a faluba, és huszonöt éven át töretlen lendülettel tanították a kicsiket, akikkel szinte többet voltak együtt a tanévben, mint a szüleik. Nem egy családnál már a második generációt oktatták, ismernek szinte mindenkit. Szoros szálakkal kötődnek tehát a Tisza menti faluhoz.
– Úgy éreztük, most jött el az ideje, hogy gondoljunk kicsit magunkra is – nyilatkozta Éva. – Ha már megépítettük azt a házat, arassuk is le a gyümölcsét, ez háromszázhúsz kilométer távolságból nehéz lenne.
– Ötven és ötvenegy évesek vagyunk, pár év múlva már nem biztos, hogy szívesen alkalmaznának minket, ezért úgy éreztük, most kellett lépnünk, ha költözni akarunk. Ez nagyon nehéz döntés volt, szívünk szerint maradtunk volna, de a józan ész mást diktál. Most mindkettőnk számára adódott álláslehetőség, és meg akartuk ragadni ezt a lehetőséget. Az biztos, hogy ennyi év után meg kell majd szoknunk, hogy másik helyen fogunk dolgozni.
– Vezsenyről csak szép emlékeink vannak, befogadtak, megbecsültek itt minket – szögezte le Flórián. – Biztos, hogy hiányozni fognak az itteniek, főleg a gyerekek, úgy éltünk itt, mint egy nagy család.
Nem szakadnak el teljesen Vezsenytől
Strackék elárulták, a következő fél évben gyakran megfordulnak majd még Szolnokon, és ilyenkor, ha csak idejük engedi, ellátogatnak Vezsenyre is. De mint mondják, ma már távolból is lehet ápolni a kapcsolatokat, a közeli ismerősökkel interneten, Facebookon is tudnak érintkezni. Nem fognak tehát teljesen elszakadni a falutól, a kialakult kapcsolataiktól. Régi diákjaik a neten eddig is megkeresték őket.